KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 35. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: 8. Francia filmnapok az Unifrance Film International és az Upperstudio szervezésében
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Gelencsér Gábor: Árnyékvilág Játékfilmek
• Muhi Klára: Fölösleges bátorság Beszélgetés Herskó Jánossal
• Varga Balázs: Rövidre vágyva Kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Mindennapi tabuink Dokumentumfilmek
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Adáshiba Közszolgálati televíziózás
• Rádai Eszter: Elnézett milliárdok
• Schubert Gusztáv: Magyar plazma Magántévék, közerkölcsök

• Horváth Antal Balázs: Gonoszság-kurzus Neil LaBute
• Stőhr Lóránt: Az ellenállás tragikomédiája Jean-Pierre Melville
• Kubiszyn Viktor: A halál kék angyala A szamuráj
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Katódsugár Misszió Videodrome
• N. N.: Cronenberg a Filmvilágban
KRITIKA
• Szilágyi Ákos: Gömbfilm Visszatérés
• Hirsch Tibor: Vész-kijárat A mohácsi vész
• Takács Ferenc: Szomorú játék Montecarlo!
• Ágfalvi Attila: Múlt, nincs Mélyen őrzött titkok
• Stőhr Lóránt: Szívem visszahúz Getno
DVD
• Pápai Zsolt: Fekete, fehér, igen, nem Delmer Daves: Sötét átjáró
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: A kiskirály
• Győrffy Iván: Bodysong
• Vaskó Péter: Ítélet eladó
• Mátyás Péter: Ház a ködben
• Nevelős Zoltán: Oké
• Varró Attila: Gothika
• Kovács Marcell: Underworld
• Dóka Péter: Minden végzet nehéz
• Kolozsi László: Vodka Lemon

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

Hol a cenzúra mostanában

Bayer Zsolt

Legfelül már nincs semmi, megszűnt az ostoba ítészek testülete, mely évtizedeken át eldöntötte, mit is nézhetünk meg a moziban anélkül, hogy szocialista világnézetünk és erkölcsünk csorbát szenvedne.

 

Kozma Ilona, Filmfőigazgatóság

Megszűnt Magyarországon a filmcenzúra?

Igen, cenzúra nincs többé. S lehet, hogy meglepődik, de nem egyértelműen jó ez nekünk. A világ országainak többségében működik cenzúra. Svédországban például rendkívül szigorú. Ott vágnak is a filmekből. A kivágott részeket persze megnézhetik az érdeklődők egy erre kijelölt helyen, szűkkörű vetítés keretében, de azt egy testület dönti el, hogy mi kerülhet a nagyközönség elé. Azonkívül a legtöbb országban parlamenti szinten foglalkoznak a filmforgalmazással, pontos, mindenki által ismert törvényi szabályozás létezik. Nálunk ilyen sincs. A Filmfőigazgatóság ugyan szorgalmazza ezt, s azt is szeretnénk, ha működne megfelelő, korszerű cenzúra. Sajnos ebben az országban olyan negatív felhangja van magának a szónak, hogy nehéz lesz tenni valamit. S a mozikba pedig minden bekerül(het)...

Azért valahogy most is kategorizálják a filmeket... Milyen szempontok szerint?

A filmek egy része állami támogatást kap. Milyen szempontok döntenek? Hát, hogy melyek az értékes filmek. Tudom, azonnal felmerül a kérdés, mi az, hogy „értékes”. Nézze, egyes filmeknek szükségük van támogatásra, hogy egyáltalán eljussanak a közönséghez.

 

 

Gárdos István, InterCom

Milyen osztályokba sorolják ma a filmeket?

Vannak az úgynevezett támogatott filmek. Ezek esetében az állam „beszáll” a forgalmazásba. Másik csoport a járulékoltatott filmeké. Ezekre giccsadót vetnek ki, mely a jegybevétel tíz százaléka, s ezt az összeget közösen fizetik a forgalmazók és a mozisok. Végül létezik a harmadik besorolás, az ebbe tartozó filmek nem adóznak, de nem is kapnak támogatást. Van egy másfajta besorolás is, amikor a korhatárt szabják meg.

Ma Magyarországon bármilyen filmet lehet forgalmazni?

Jelenleg igen. Legalábbis elvileg...

 

 

Jancsó Gabriella, Dunafilm

– Ma nem létezik egységes szabályozás, hiányoznak az irányelvek a filmbesoroláshoz, a cenzúra pedig megszűnt. Általános megfogalmazás szerint ifjúságvédelmi szempontok az irányadók. De ez megfoghatatlan. Egy legitim testületre lenne szükség, amelyet a szakma és a közönség is elfogad. Ennek kéne dönteni, s a döntésnek, az értékítéletnek érvényt kellene szerezni. Szükséges, hogy ilyen testületi döntések legyenek konzekvenciái. Például horrort, pornót nem lehet reklámozni. Vagy a korhatári besorolásnak is legyenek konzekvenciái, mert ez ma senkit sem érdekel. Teljesen indifferens, hogy egy film támogatott-e vagy sem. Ez nem érdekli a forgalmazót, ő a kommerszet hozza, mert az az üzlet. Itt azonban el kell oszlatni egy távhitet. Nem a horror és a pornó hozza a nagy bevételt! A sikerlista első tíz helyén nem szerepel ilyen „mű”. Azt hiszem, ez nagyon fontos...

 

 

Révbíró Tamás, Vico

A videóforgalmazásra is az általános szabályok érvényesek?

A VICO egy különálló vegyesvállalat, amerikai partnerrel. Természetes dolog, hogy nálunk is az üzleti szempontok döntenek. De például pornót nem tartunk, nem azért, mert megtiltották, egyszerűen így döntöttünk.

Elméletileg uszító, fajgyűlölő filmeket is forgalomba lehet hozni ma Magyarországon?

– Gyakorlatilag igen, sajnos. Létezik törvényi tiltás, de ennek érvényesítésére ma nincs lehetőség. Nincs megfelelő apparátus, mindenki azt tesz, amit akar. Ez persze nemcsak a filmforgalmazásra igaz. De a film ráadásul inkább üzlet, mint kultúra – legalábbis így tekintik –, s ezért kevésbé figyelnek rá oda. Megjelentek az alternatív forgalmazók, s ezzel áttekinthetetlenné vált a piac. Ma képtelenség keretek közé szorítani azokat, akik erkölcstelenül vágnak bele az üzletbe, a gyors meggazdagodás reményében.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 08. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4062