KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szűz vonalban

Kolozsi László

Somewhere Tonight – amerikai, 2011. Rendezte és írta. Michael Di Jiacomo. Kép: Thomas Kist. Zene: Giulio Carmassi. Szereplők: John Turturro (Leroy), Max Casella (Fred), Elizabeth Marvel (Martha), Katherine Borowitz (Patti). Gyártó: Column Film / Ironworks Productions. Forgalmazó: CineReal. Feliratos. 85 perc.

Nyomorultak vagyunk – suttogja bele Wooly a telefonba, és a hölgy, Patti, aki már órák óta hallgatja őt, tiltakozik. Nem vagyunk azok. Patti agorafóbiás, ki tudja, mióta nem hagyta el a lakását. Az ablakait újságpapírral fedte le, az egyik papírt céklába mártotta, ha azon átsüt a nap, minden vörös színben ragyog a szobában. Minden nap meglátogatja egy madár. Az ablakába ül és csicsereg. De ahogy a madarat nem látta még, nem látta a szomszédját sem, azt a fiatal nőt, aki férfiakkal tér haza olykor éjjel, és az ágyat nyikorogtatja, vagy hegedül. A zárkózott Wooly gyűlöli a tányérokat, egy szomorú szemű basset-hounddal él együtt. Unalmas életének egyetlen tanúja van, a főbérlő, az idős Pecorino asszonyság, aki a fűtőtesten keresztül hallja, mivel üti el az idejét szegény, rettenetesen magányos Wooly. Valóban: nehéz megmondani ki a nyomorultabb. Patti vagy Wooly. Patti egy telefonos társkeresőnél találta meg a férfi számát, mindig csak ő telefonál, a számát sem akarja megadni.

Az 1998-as Animals with the Toolkeeper romantikus fantáziajátékával induló Michael Di Jiacomo második filmje nagyon csöndes, tulajdonképpen kétszemélyes kamara-melodráma. Amiben csak díszlet-elem minden más szereplő a két telefonon értekező, egyre jobban egymásba gabalyodó páron kívül. A Félszeműben az idős Matti Rosst alakító Elisabeth Marvel és John Turturro érzékeny játékának köszönhető – oly jól érzik a másik rezdüléseit, állapotát, mintha valóban ők lennének a másik megváltói –, hogy a film nem süllyed méla unalomba az első tíz percben. A megváltás kissé gellert kap. A fanyar befejezés mintha azt sugallná, vannak csodák ugyan, de azok nem úgy és nem akkor jönnek el, amikor és ahogy elvárjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10934