KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Minden, minden

Pethő Réka

Everything, Everything – amerikai, 2017. Rendezte: Stella Meghie. Írta: Nicola Yoon regényéből J. Mills Goodloe. Kép: Igor Jadue-Lillo. Zene: Ludwig Göransson. Szereplők: Amandla Stenberg (Maddy), Nick Robinson (Olly), Anika Noni Rose (Pauline), Ana de la Reguera (Carla). Gyártó: Alloy Entertainment. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 96 perc.

 

A „súlyosan beteg tini szerelmes lesz” egyre duzzadó hullámát lovagolja meg a Nicola Yoon bestseller regénye alapján készült Minden, minden, ám félúton inkább kiszáll belőle, és más vizekre evez. A történet szerint a 18 éves Maddy olyan betegségben szenved, amely miatt allergiás a világon szinte mindenre, ezért csak úgy maradhat életben, ha az otthonában sterilizált közeget teremtenek, amelyet sosem hagyhat el. Ám a szomszédba beköltözik Olly, a problémás családban élő kamaszfiú, akivel chatelni kezdenek, majd annak rendje szerint egymásba is szeretnek: így Maddy számára az élet, amelyben eddig létezett, többé nem lehet kielégítő.

A végtelenül középszerű, ám tisztességesen olvasmányos alapregénynek hű adaptációja lett Stella Meghie filmje, nem próbál semmi mást tenni azon kívül, hogy eseményről eseményre visszamondja a cselekményt. Ha a második filmes rendezőnőt valami motiválta, akkor az az lehetett, hogy ne legyen túl szirupos a kezei közül kikerülő alkotás. Ennek eredményeképpen a katartikus, döntő pillanatok is teljesen érzelemmentesen hagyják a nézőt, megalapozatlanok és kidolgozatlanok: amikor például Maddy az életét kockáztatva kiront a házból, mert Olly összetűzésbe kerül az apjával, értetlenül állunk a dráma előtt.

Az óvatoskodó és visszafogott film legnagyobb hibája, hogy a tini célközönség lelki épségének védelmében egyetlen olyan probléma felvázolásába sem áll bele, amelyekre megoldást kínálva talán segítséget nyújthatna egy hasonló helyzetben élő kamasznak: a családját verbálisan és fizikailag is bántalmazó apa, vagy a pszichésen súlyosan sérült anya mindössze elmaszatolva kerülnek át a filmbe. A Minden, minden így nem más, mint megkövesedett külső burok, melyből a belső tartalom rég eliszkolt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13320