KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Doktor Szöszi

Hungler Tímea

 

Elle Woods, vagyis Dr. Szöszi hamisítatlan kaliforniai álom(lány). Haja szőke loknikban hullik alá, mosolya kifogástalan, idomai a legmenőbb plasztikai sebészeten szabvány szerint készültek, gondja egy szál sem, hacsak az nem, hogy a tündér meséje happy enddel záródjon, és a királyfi is elvegye.

Történetünk kezdetén a királyfi azonban gondol egyet, és kiadja Szöszi útját, mondván, jobban szereti a gonosz mostohákat. Amerika másik partján a barna a nyerő, ha szenátor akar lenni, nősülnie is tudni kell. Sem a lófog, sem a zsíros haj nem lehet akadály.

A Szöszi elhatározásra jut. Bár szakdolgozatát, hogy imponáljon a királyfinak, a tűpöttyök számmisztikájából írta, felvételizik a Harvard jogi karára, ahová Lófog és a királyfi kéz a kézben jár(ogat).

A film műfaját tekintve tündérmesébe ágyazott karriertörténet, romantikus komédia. Romantikus, mert a Szöszi végül célt ér (igaz, nem a királyfinál), és komédia, melyben a humor az anakronisztikus helyzetekből táplálkozik. A Szöszi a kaliforniai életstílus megtestesüléseként bőszen látogatja rózsaszín topánkáiban az előadásokat, kitartóan jegyzetel halványlila laptopjába és Cosmót olvas a campus területén. Helyzete semmivel sem könnyebb, mint az egéré a Marson, az elefánté a porcelánboltban, esetleg Tarzané New York-ban.

Kitartása és hűsége a szülőföldhöz végül meghallgatásra talál: az egykori fitness-világbajnoknőt gyilkossággal vádolják. A per előkészítésében a Szöszi is közreműködhet, aki ezzel jellemfejlődése csúcsára ér: talpraesett ügyvédbojtárrá válik, szerelembe esik és sok-sok barátra tesz szert.

A hírek szerint a filmnek már készül a folytatása (gondolom Dr. Szöszi 2., esetleg Dr. Szöszi doktor címmel), ami érthető, hiszen a „ne ítélj első látásra”, mert „nem a ruha teszi az ember (lányá)t” tanulsága örökérvényű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3541