KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem a kolera idején

Kolozsi László

Love in the Time of Cholera – amerikai, 2007. Rendezte: Mike Newell. Írta: Gabriel García Márquez regényéből Ronald Harwood. Kép: Affonso Beato. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Javier Bardem (Florentino Ariza), Laura Harring (Sara), Benjamin Bratt (Dr. Urbino), Gina Bernard Forbes (Digna), Giovanna Mezzogiorno (Fermina). Gyártó: New Line Cinema / Stone Village Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 138 perc.

 

Gabriel García Márquez regényei eddig ellenálltak a megfilmesítésnek (a kisregények nem), mert García Márqueznél az események, nem mindig, de igen sokszor, allegóriák: egy-egy érzést fejeznek ki. Egy, csupán történetté alakítva leírható benyomást. A szív mintha egy pillanatra lángra gyúlna – és nem hagyna maga után e pillanat leírható képeket, csak nyugtalanító érzeményeket, melyek kizárólag egy regény hálójával befoghatók. García Márquez történeteiben a hősök az érzéseknek vetik alá magukat. Mintha egyedül csak azok irányítanák a sorsukat. A García Márquez-regények – vagyis a sorsmegváltoztató, lenyűgöző érzések – fülledt dzsungelében egy filmes nem vághatott utat: a kubai filmfőiskolán forgatókönyvírást tanító szerző nem engedélyezte a legfontosabb művek megfilmesítését. Úgy tűnt, nagyon jól tudja, mi adaptálható, mi nem – és azt is, hogy miért nem. Nem egy esetben filmforgatókönyveiből merített ötletet regényeihez, az A szerelemről és más démonokról tulajdonképpen előbb volt film, mint könyv, és a korábbi sikertelen – bár a Szerelem a kolera idejénnél sikeresebb – García Márquez-átirat, Az ezredes úrnak nincs, aki írjon alapötlete is felbukkant már régi szkriptjeiben.

Mike Newell komolyan vette García Márquez legmívesebb, tehát A pátriárka alkonya után a legtöbb történet-metaforát tartalmazó könyvét, azt gondolta, hogy akkor jár el helyesen, ha képekkel festi meg García Márquez történeteit, ha hű marad a szöveghez: az eredmény magáért beszél. A hatalmas történelmi tabló, a rangos latin színészek (köztük a legrosszabb formáját hozó Javier Bardem), a furcsa akcentusok, a folyóvölgyek fülledt erotikája, a végtelen, komor esők, a szenvedély mindent átjáró illata, Shakira édes dalai – unalmas, mint egy háromhetes út a Rio Magdalénán. A sötét kabinokban kihágásra kész asszonyok is csak ideig-óráig csillapítják az érzést: ez a dzsungel elviseletlenül egyhangú. Egy hangon szól. A szerelem hangján. Ez az a hang, amit García Márquez is már csak egy igen leleményes történettel mer megszólaltatni: a könyv sokkal több szólamú. A cím is megtéveszthette a remek angol iparost (Harry Potter könnyebben megadta magát): a regény nem csak a szerelemről, és nem csak a kolera idejéről szól.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9277