KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Jenkik

Kránicz Bence

Yanks – angol–amerikai, 1979. Rendezte: John Schlesinger. Szereplők: Richard Gere, Lisa Eichhorn, Vanessa Redgrave. Forgalmazó: MGM-UA. 138 perc.

Noha senkinek nem az ő neve ugrik be elsőként, ha a hatvanas évek brit újfilmjei kerülnek szóba, John Schlesinger a free cinema meghatározó alkotójaként vált ismertté. Politikusabb és társadalmi ügyekben elkötelezettebb pályatársainál, Reisznél vagy Richardsonnál azonban sokkal jobban boldogult a tengerentúlon, új-hollywoodi sikerfilmjei pedig anyagi lehetőséget teremtettek számára, hogy rendre visszatérjen forgatni Angliába. Ebben a tekintetben az Éjféli cowboy-t követő Átkozott vasárnap és a Maraton életre-halálra után készített Jenkik is a rendező szívügyének számított, ez utóbbi film ráadásul Schlesinger nemzedékének fontos tapasztalatát, a II. világháború alatt a szigetországban állomásozó amerikai katonák és a helyiek kényszerű együttélését dolgozza fel.

A jenki Matt (Richard Gere) és a brit Jean (Lisa Eichhorn) szerelméről szóló történet az egyébként sem újító szelleméről híres rendező kezei között régimódi, a klasszikus Hollywood háborús melodrámáit idéző filmmé formálódik, melynek érdekessége elsősorban abban áll, ahogyan a műfaj nemes hagyományait betartva a történelmi valóság kevésbé fennkölt, ebben a zsánerközegben finoman szubverzívnek ható részleteit is megmutatja. A kulcsszó az átmenetiség: a frontra vonult férfiak nélkül élő angol nők és a könnyű kalandokat kereső amerikai katonák egyaránt tisztában vannak vele, hogy a kialakuló kapcsolatok nem tarthatnak sokáig, az érzelmeknek viszont nem lehet gátat szabni. Van, aki higgadtan, támogatást keresve bonyolódik bele egy viszonyba, mások a holnappal nem gondolva összeházasodnak. Hőseink sem maradhatnak együtt, csak a viszontlátás esélyét harcolhatják ki maguknak. Emiatt a happy end sem kézenfekvő, sőt, a pályaudvaron tolongó, a hazainduló katonáktól ki tudja, mit remélő asszonyok képe némi szatirikus élt is kölcsönöz a bő lére eresztett, míves, mára kissé porosnak ható mozidarabnak.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12168