KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üdvözöljük Norvégiában!

Baski Sándor

Welcome to Norway – norvég, 2016. Rendezte és írta: Rune Denstad Langlo. Kép: Phillip Ogaard. Zene: Ola Kvernberg. Szereplők: Anders Baasmo Christiansen (Primus), Slimane Dazi (Zoran), Nini Bakke Kristiansen (Oda), Marianne Meløy (Heidi). Gyártó: Motlys. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90 perc.

 

A hazájukat önként vagy kényszerből elhagyók megpróbáltatásainál kevés aktuálisabb téma létezik, a jelenlegi menekültválságnak köszönhetően már lassan külön alműfajról is beszélhetünk. Az európai gyártású, a jelenségre dicséretes gyorsasággal reagáló menekültfilmeket, legyenek azok fikciósak (Az állampolgár, Mediterráneum) vagy dokumentaristák (Tűz a tengeren), a hangvétel komolysága többnyire összeköti. A Titanic Filmfesztiválon az Északkal pár éve fődíjat nyert Rune Denstad Langlo más stratégiát választott. Az Üdvözöljük Norvégiában nem vegytiszta vígjáték, de a könnycsatornák megdolgozása helyett humorral és iróniával próbálja oldani a feszültséget – többnyire sikerrel. Főszereplője egy középkorú férfi, aki a busás állami dotáció reményében elszállásol 50 menekültet a család lerobbant hoteljében.

A hivatalos szinopszis szerint Primus „az átlagembernél kicsit rasszistább”, de ez a kijelentés legfeljebb a norvég mércéhez képest állja meg a helyét. A férfit a humanista hevület helyett valóban csak a profit mozgatja – legalábbis a történet elején –, előítéleteit azonban nem a rosszindulat, hanem a tudatlanság táplálja – ennyiben tökéletesen testesíti meg a közt. Ellenpontként az egyik jövevénnyel összebarátkozó, nyitott gondolkodású lánya szolgál, míg felesége egy harmadik típust testesít meg: azt, aki elméletben emberséges, de nem akar személyes kapcsolatba –vagy akár csak egy légtérbe kerülni – az idegenekkel. Langlo igyekszik bemutatni a menekültsorsok sokféleségét, a kulturális és vallási különbségekből adódó feszültségeket, dramedyként ugyanakkor nem tud, vagy nem is akar túlságosan mélyre hatolni. Sok migránsfilmhez hasonlóan az Üdvözöljük Norvégiában is arra használja fel a témáját, hogy egy külső perspektívát adjon a (hazai) néző számára, vagyis – akarva, akaratlanul – az önismeret eszközéül szolgáljon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13081