KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Túl szexi lány

Kovács Kata

I Feel Pretty – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Abby Kohn és Marc Silverstein. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Amy Schumer (Renee), Michelle Williams (Avery), Tom Hopper (Grant), Rory Scovel (Ethan), Emily Ratajkowski (Mallory). Gyártó: Huayi Brothers Pictures / Voltage Pictures / Wonderland. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.

 

A Nem kellesz eléggét, a Hogyan legyünk szinglik?-et és A bambanőt jegyző írópáros (Abby KohnMarc Silverstein) első rendezését az amerikai stand-up szupersztár Amy Schumer neve fémjelzi, és mint ahogyan a korábbi filmjeik, ez is azt a kérdést járja körül, hogyan legyünk sikeresek egy végtelenül felületes, ám farkastörvények uralta világban, ha magunk a felület terén jócskán alulteljesítünk. A modell-alkattól jócskán távol eső Renee egy kozmetikai nagyvállalat eldugott kis egérlyukában gályázik, vágya pedig, hogy elég csinos legyen a cég központi irodájának recepciós posztjához. A film be is idézi az átváltozás-tematika terén elődnek számító Segítség, felnőttem!-et, majd egy fitneszbalesetet követően Renee egy bombázót pillant meg a tükörben, a bökkenő csupán az, hogy a környezete továbbra is ugyanazt látja belőle, amit eddig.

Mivel az M-es méret nem a rondaság szinonimája, Drew Barrymore, Ginnifer Goodwin és Kate Winslet után Schumernek sem sikerül elhitetnie velünk, hogy olyan csúnya lenne, amitől még egy csecsemő is sírva fakad – az utóbbi években ez talán csak Rebel Wilsonnak sikerült – és arra sem kapunk indoklást, hogy egy értelmes és szellemes nő miért éppen egy bugyuta világ elvárásainak akar megfelelni. A film állítása szerint még a kegyetlen divatiparban sem nagyon kell más az érvényesüléshez, mint feneketlen magabiztosság és hatalmas nagy száj, Renee ugyanis hamarosan meghódítja a sótlan cégvezetőt (Michelle Williams egyetlen lapos poénra épülő alakítása nagyon messze kullog Az ördög Pradát visel Meryl Streep-je mögött), valamint egy szókimondó performansszal az egész szakmát. Mivel a filmbeli felületes divatvilág Hollywood reflexiója, értjük, hogy Schumer – aki egyébként kiváló színésznő – miért beszél benne annyira tiszta szívből. Kár, hogy a korántsem újkeletű üzenetet csupán harsány közhelyek és lapos poénok közvetítik, így a Túl szexi lány sem Schumer színészi pályáján, sem a rendezőpáros munkásságában nem hoz áttörést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13781