KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Boszorkányok

Tamás Amaryllis

 

A meghökkentően bizarr történeteket kieszelő Roald Dahl brilliáns dramaturgiai érzékkel elbeszélt Boszorkányok című sikerregényéből látványos mozi született. Nem kisebb sztárokkal, mint a filmvászonra tizenöt év után e szereppel visszatérő színészrendező Mai Zetterling, vagy a félelmetes Főboszorkány-ként ármánykodó Anjelica Huston.

Nicholas Roeg filmje az átlagember felszínes érdeklődését – amit a külsőségek mögött az életből eltávolított (szakrálissá emelt) misztikum kínzó hiánya tart fenn, – boszorkányos látványtechnikai bravúrokkal, elektronikus, animációs és sminkeffektusok gátlástalanul bevetett arzenáljával csillapítja. Láthatók itt tudományos értekezésnek álcázott sátáni mulatságok, feketemisék, mígnem a gonosz erő, a gyerekpszichológia inkognitójába bújtatott fondorlatos latorkodás le nem lepleződik a gyermeki bátorság, valamint egy ellenboszorka varázslatának eredményeképpen. A könyvben a démonok birodalma valóságosabb; a filmen elevenné válik az istentisztelet paródiája, a boszorkányszombati tivornya: a szemmelverés, megigézés, ráolvasás szertartása. Egyes démonológusok állítják, hogy a boszorkány testén minden sérülés megtalálható, ami a lelkét érte valamikor. E megfilmesített luciferista színjáték szerint a Gyermekvédő Liga tagjainak képében mutatkozó lidércek, bűbájosok, a rontás és igézés felkent „papnői” – a maszkkészítés ördögi tudású mestereinek jóvoltából olyan fertelmes külsőt kaptak, hogy szinte már szánnivalóak. De mindenképpen a mesék boszorkányai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4185