KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/szeptember
• Vaskó Péter: Minotaurusz-rend Titkos társaságok
• Beregi Tamás: A király álma Arthur-legendárium
• Kubiszyn Viktor: Kémiai menyegző Az okkult film
• Molnár Gál Péter: Orfeusz alászállt Marlon Brando
• N. N.: Marlon Brando (1924–2004)
MAGYAR FILM
• Hirsch Tibor: Csak a húszéveseké… Fiatal film
• Varga Balázs: Egyről a kettőre Török Ferenc: Szezon

• Fekete Ibolya: „Kívül van a történelmen” Holocaust és mozgókép
• Kemény György: Halál-klip Auschwitz Album
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: Aranylábak A berni gyász
DVD
• Pápai Zsolt: Missouri, kolorlokál Vincente Minelli: Találkozz velem St. Louisban
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Nevető viaszarcok Pedro Almodóvar: Rossz nevelés
• Vágvölgyi B. András: Kampányfilm Michael Moore: Fahrenheit 9/11
• Muhi Klára: Euroszkeccs Európai víziók
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Terminál
• Vincze Teréz: Az élet nélkülem
• Nevelős Zoltán: McDagadsz
• Pápai Zsolt: Carandiru
• Vaskó Péter: A hazugsággyáros
• Varró Attila: A sötétség krónikája
• Hungler Tímea: Garfield
• Köves Gábor: Az igazi szőke
• Dóka Péter: A semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kopár sziget

Czirják Pál

Hadaka no shima – japán, 1960. Rendezte: Kaneto Shindo. Szereplők: Nobuko Otowa, Taiji Tonoyama, Shinji Tanaka, Masanori Horimoto. Forgalmazó: Etalon Film. 94 perc.

Kaneto Shindo 1960-ban bemutatott filmje több szempontból mérföldkőnek tekinthető. Egyrészt a rendező nemzetközi elismertségét – az 1952-ben készült Hiroshima gyermekei után – ez az alkotása szilárdította meg; másrészt szokatlanul visszafogott, letisztult fogalmazásmódjával e szótlan dráma szinte azonnal a modernista film egyik hivatkozási pontjává vált. Nem véletlenül, hiszen a természet erőivel mindennapos küzdelmet folytató földműves család nehéz sorsát bemutató történet szépen rezonált az európai gondolkodást akkortájt élénken foglalkoztató egzisztencialista filozófia alapvető problémaköreire. Mintha csak Camus esszéjéhez, a Sziszüphosz mítoszához kívánt volna mozgóképi kommentárt fűzni a távol-keleti alkotó. Miközben világképe valószínűleg jóval többet köszönhet a japán színjátszás hagyományainak, mint bármely nyugati szerző hatásának.

A megjelenített léthelyzet embertelensége és az ábrázolásmód különös lefojtottsága elementáris erejűvé teszi a művet. A kietlen tájban hangtalanul küszködő emberpár képe szinte beleég a néző emlékezetébe. Pedig a dialógusok hiánya korántsem jelent teljes némaságot. A természet és az évszakok örök körforgása által keretezett munka ismétlődő zajait, neszeit Hikaru Hayashi emblematikus zenéje egészíti ki. A kopár sziget végül egyfajta profán szenvedéstörténetté válik, amely éppen megrendítő formai egyszerűségével emelkedik a nagy művek sorába. Az Etalon Film a hazai dvd-kiadás régi adósságát törlesztette az alkotás megjelentetésével.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11682