KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/szeptember
• Vaskó Péter: Minotaurusz-rend Titkos társaságok
• Beregi Tamás: A király álma Arthur-legendárium
• Kubiszyn Viktor: Kémiai menyegző Az okkult film
• Molnár Gál Péter: Orfeusz alászállt Marlon Brando
• N. N.: Marlon Brando (1924–2004)
MAGYAR FILM
• Hirsch Tibor: Csak a húszéveseké… Fiatal film
• Varga Balázs: Egyről a kettőre Török Ferenc: Szezon

• Fekete Ibolya: „Kívül van a történelmen” Holocaust és mozgókép
• Kemény György: Halál-klip Auschwitz Album
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: Aranylábak A berni gyász
DVD
• Pápai Zsolt: Missouri, kolorlokál Vincente Minelli: Találkozz velem St. Louisban
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Nevető viaszarcok Pedro Almodóvar: Rossz nevelés
• Vágvölgyi B. András: Kampányfilm Michael Moore: Fahrenheit 9/11
• Muhi Klára: Euroszkeccs Európai víziók
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Terminál
• Vincze Teréz: Az élet nélkülem
• Nevelős Zoltán: McDagadsz
• Pápai Zsolt: Carandiru
• Vaskó Péter: A hazugsággyáros
• Varró Attila: A sötétség krónikája
• Hungler Tímea: Garfield
• Köves Gábor: Az igazi szőke
• Dóka Péter: A semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Magyar József (1928–1998)

Varga Balázs

 

Színész szakon kezdte a Főiskolát, egy osztályba járt Soós Imrével, Horváth Terivel és Váradi Hédivel, pár hónappal később azonban váltott. Két évet tanult Moszkvában is, végül rendező-operatőrként végzett. Az ötvenes évek végén a fiataloknak teret engedő Budapest Filmstúdióban a téeszesítésről készített dokumentum-játékfilmje, A mi földünk csak súlyos kompromisszumok árán került ki a dobozból. Folyamatosan, gyorsan dolgozott. A hetvenes évek elején két szatirikus játékfilmet is jegyzett (A vőlegény nyolckor érkezik, Illatos út a semmibe), majd újra a dokumentumfilm felé fordult. Legnagyobb sikereit mind a szakma, mind pedig a közönség körében a nyolcvanas években, a „mi-filmekkel” aratta. A Mi, büszke magyarok a nemzettudat, A mi családunk a gyermeknevelés, A mi iskolánk az iskolarendszer problémáit tárgyalta, A mi kis ügyeink a keszthelyi Helikon-kastély körüli zűrös ügyletekről, az Időzített bombáink a Medicor vállalat autóbuszának annak idején nagy port felvert tragikus balesetéről szólt. Filmjei egy-egy társadalmi jelenséget, közéleti visszásságot pécéztek ki és jártak körül, jobbára kritikus, szatirikus hangnemben – ez az attitűd inkább a hetvenes évekre volt jellemző, a következő évtizedben már néha idegenül hatott. Nem volt ellenzéki, de a rendszer apologétája sem. A többes szám első személyben megfogalmazott filmcímek nem csak grammatikai kategóriát jeleztek: Magyar József munkáit a politikai szerepvállalás, a társadalmi elkötelezettség hevítette. Mindig sokakat érintő témákkal foglalkozott, több dokumentumfilmje százezres nézőszámot produkált a mozikban. Nyert Mannheimben, Oberhausenben, Karlovy Varyban. Nem volt iskolaalapító, formákat megújító originális alkotó, de hamar megtalálta a saját hangját. Halálával a magyar dokumentarizmus egyik kismestere távozott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3833