KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mélyvíz

Varró Attila

 

Az Elisabeth Sanxay Holding név első pillantásra egy hongkongi vegyesvállalathoz is tartozhatna, valójában azonban az Egyesült Államok egyik legkitűnőbb női bűnügyi íróját takarja, akinek 40-es években készült regényeit többek között Raymond Chandler és Patricia Highsmith is igen nagyra becsülte. A jellegzetesen noir-témákra szakosodott szerzőnő művei sajnálatos módon kevésbé bizonyultak vonzó alapanyagnak a filmvilág számára, mint a Marlowe-esetek vagy a tehetséges Mr. Ripley történetei: egyetlen jelentős moziadaptációja az 1947-es Blank Wall (Üres fal) alapján készült Óvatlan pillanat, amelyet Max Ophüls rendezett rövid hollywoodi tartózkodása kevésbé szerencsés közjátékaként. A sötét, klausztrofób thrillerből a francia rendező saját szájízéhez igazítva pasztell-tónusú melodrámát forgatott, amelynek láttán csak sajnálkozhat a néző, hogy a filmmogul Selznick Holding helyett a jóval érdektelenebb Daphne du Mauriert választotta Hitchcock amerikai bemutatkozásához.

Annál nagyobb szerencse, hogy az ezredfordulós újrafeldolgozás a Highsmith-filmtervük kudarca után hasonló tapintású alapanyagra vadászó McGehee-Siegel alkotópároshoz került. A Varrat remekbeszabott neo-noirjával debütáló duó kezében a Holding-mű eredeti fényében ragyog fel: az írónő puritán képei, tömör leírásokra épülő stílusa és precíz suspense-technikája híven tükröződik vissza az elkészült film hűvös, visszafogottságuk ellenére mégis lenyűgöző erejű képsorain. Bár a rendezők jelentős tartalmi módosításokat hajtottak végre forgatókönyvükben (a kaliforniai helyszínből nevadai lesz, az anyai védelemre szoruló, önfejű csitriből pedig homoszexualitását titkoló kamaszfiú), ezek inkább gazdagítanak, sem mint rontanak a feldolgozáson; a nem kifejezetten a tipikus hollywoodi anyaképbe illő Tilda Swinton választása pedig igazi telitalálat a főszerepre. A Hetedik, vagy a Memento posztmodern noirjai felől nézve a Mélyvíz talán avítt bűnügyi melodrámának tűnhet, de az idei multiplex-kínálatban mindenképp ritka és üde színfolt, kellemes időutazás Douglas Sirk és a Mildred Pierce fénykorába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3545