KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

54

Hungler Tímea

A hetvenes évekbeli legendás New York-i disco, az 54 szellemét idézi meg filmünk, mely amellett, hogy remekbeszabott kultúrszociológiai látlelet egy gondtalan, penicillin-érzékeny érából, a serdülőkorát élő drogkultúra, a szexuális forradalom időszakából, lényegében nem több mint egy zenés karriertörténet Shane-ről, az autószerelőről, aki lerázva magáról apái Vietnam-komplexusát, csillogó ingekbe, feszes lasztexbe öltözik csak úgy stayin’ alive, és egészen a diszkotéka csapospultjáig viszi, mely ezen bi- és homoszex környezetben a karrierrel egyenértékű.

A mű azonban komoly tanulságokat is tartogat a nézőnek. A szappanopera sztárral, Juliéval kibontakozó románc a New Jersey-i kertvárosban veszi kezdetét, jóllehet az élet császára és nője minden éjjel szemeznek a dizsiben; majd kis (nyárs)polgári módon a tekepályán (bóling?) folytatódik; filmünkben bizony senki sem az, akinek látszik. A kokain tánti megértő nagyszülő, hőseink majdhogynem német romantikusok: kettős életet élnek; éjszakai megvilágításban egészen másképp festenek, mint nappali fényben. New Jersey bizony nincs is messze New Yorktól, alapjában véve itt mindenki jó ember, a szíve helyén, fű, (fa), virág; hőseinket csak vonzotta a csillogás, meg a stroboszkóp, lelkük mélyén konzervatív kertvárosi életre vágynak, kelet-európai variánsát tekintve kétgyermekes panel-idillre.

A show-nak viszont folytatódnia kell, legalábbis éjszakánként...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4579