KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Olimpia Moszkvában

Farkas András

Mi történik akkor, ha egy patak medrében folyamnyi víznek kell végigzubognia? A meder kiszélesedik, s kényszerű csatornák labirintusát árkolja maga köré. S mi történik akkor, ha egy szűkre szabott dokumentumfilm képsoraiba bezúdul az olimpia határtalan kavalkádja? A film hosszabbá válik, s kényszerű kitérők útvesztőiben bolyonganak a kamerák.

Az Olimpia Moszkvában című új szovjet film minden erénye s minden hibája innen eredeztethető; alkotói (Ozerov és Risov) megkísérelve a lehetetlent, a sport megszentelt ünnepének összes rítusait rögzíteni akarták. Történelem és jelenkor, politika és sport, kultúra és mozgás, koncentráció és lankadás, nyüzsgés és magány, keserűség és öröm hol rosszul, hol jól, hol pedig megrázóan elkapott képei sorjáznak a filmen, mely leginkább magávalragadó pillanataiban – kitörve a tárgyiasság szűk cellájából – a mozgás objektív líráját teremti meg. De csak terjedelme töredékében; a „mindent összefoglalás” nemes szándéka belegubancolódik az események sűrűn szövött hálójába, s a legkevesebb energiát igénylő úton vergődik kifelé: 150 kamerájával a sport celebrálását láttatja, miközben az ember és a mozgás benső viszonya föltáratlan marad.

Talán azért, mert a sport is mindinkább eloldódik az egyéntől, sőt: embertelenné válik?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7081