KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/november
• Vaskó Péter: Betűt a szénakazalban Digitális archívum
• N. N.: 25 év Válogatás a Filmvilág archívumából
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Határ-esetek Janisch Attila filmjei
• Bori Erzsébet: Midőn egy nyári nap az utazó... Másnap
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzus A temetetlen halott
• Mihancsik Zsófia: Halálos csönd Beszélgetés Rainer M. János történésszel

• Pápai Zsolt: Keletről jön a fény Abbas Kiarostami és a spirituális hagyomány
• Bikácsy Gergely: Perzsa fűszál Tíz
• Karátson Gábor: Moziszőnyeg Mohsen Makhmalbaf
• Ádám Péter: Ödipusz micisapkában Jean Gabin
FESZTIVÁL
• Báron György: A golflabda röptének íve Velence
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Szabadságolt túlélők Kor-képek 1945-47
• Gelencsér Gábor: Állambrigád Gervai András: A tanúk

• Strommer Nóra: Képvágta Visual Jockey
KRITIKA
• Koltai Tamás: Valóság és álság Csodálatos Júlia
• Korcsog Balázs: Mesék K-vonalra Rózsadomb
• Horeczky Krisztina: Hontalanok Ezen a világon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Téli álom
• Kis Anna: Bálnalovas
• Vaskó Péter: Nyílt tengeren
• Hideg János: A futball-faktor
• Köves Gábor: Tűzben edzett férfi
• Pápai Zsolt: Vágyastársak
• Varró Attila: A mandzsúriai jelölt
• Vajda Judit: Haverok
• Kovács Marcell: A Halál a Ragadozó ellen
• Köves Gábor: Felejtés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet egy hosszú, nyugodt folyó

Bikácsy Gergely

 

Vagy éppen nem hosszú és nyugodt. A filmben irónikusan, vigasztalásképpen hangzik el ez a bölcsesség. Az ismeretlen Étienne Chatiliez filmjét 1987-ben az év váratlan és kellemes meglepetéseként üdvözölte a francia kritika. A gall film ugyanis szinte kizárólag a középrétegek életét tudja hitelesen megeleveníteni, Chabrol és Claude Sautet sodrában éviekéi, marginális életek csak a krimikben akadnak; arabok, szegények, sőt munkások alig jelennek meg a mozivásznakon. Az igényesebb francia kritika tehát ugrásra készen lesben áll, bárcsak felbukkanna ilyesmi. Úgy döntöttek, most felbukkant.

Chatiliez története, főképp alapötlete a bölcsőben elcserélt proletár- és burzsoá-csecsemőről, ugyan meglehetősen kimódolt, de a film természetes nyelven beszél, oldott s nem erőltetett humor, némi üdvös természetesség lengi át. Az egyik csecsemőt a kisváros gáz- és villamosműveinek vezérigazgatója, a másikat koszos-lompos lumpencsalád neveli fel. Később aztán fény derül a dologra, az akkorra 12–13 éves kisfiú „visszakerül” valódi szüleihez, de ott, a polgárfamíliában marad lumpenek kislánya is. Chatiliez óvatosan bánik a drámai fordulatokkal és harsány poénokkal, finoman szelídítgeti őket, kerüli a karikatúra-szerű elrajzolást, hangneme gyengéden ifjúsági. Nem erőlködik: nála senki sem gonosz, sem a gazdag polgár, sem a mocskos lumpen. Arab is van a filmben, s itt kültelki munkanélküliek meg az arabok testvériesen szeretik egymást. A mai francia politikai-társadalmi helyzetnek és napi konfliktusainak izgalma meg humora aligha érinti meg majd a magyar nézőt. Pedig talán mi is szívesen látnánk egy itthoni új filmben egymást becsülő és segítő kültelki magyart és cigányt. Csak hazugságot nem: kezdjék a valóságban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4735