KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rizsporos intrikák

Schubert Gusztáv

 

Patrice Leconte szellemes rendező, de sohasem nevetséges, amusant és nem ridicule. A népszerű francia filmkomédiák (A fodrásznő férje, Tangó, Bronzbarnák) immár César-díjas mestere (nálunk inkább a Mr. Hire bűnügyi jellemrajzáról ismert) alighanem megállta volna helyét a versailles-i udvar élcfaragói között is. Nyilván nem volna ellenére egy ilyen időutazás, hiszen a Rizsporos intrikákban épp ebbe az elménc korba vezet az útja.

1780-at írunk. Délvidéki nemesifjú igyekszik Versailles-ba, a királyt kell megnyernie nagyszabású tervéhez: a Dombes miazmás mocsarainak lecsapolására készül. Szegényekkel rokonszenvező faragatlan parlagi nemes a kifinomult és léha udvaroncok közt? Robbanásveszélyes elegy. És jó alkalom a forradalmas demagógiára. Leconte ügyesen kerüli el a csapdát, a vidéki jövevény saját fegyvereivel győzi le az udvaroncokat, ha kell léhább a kéjlesőknél, szópárbajban, elmés riposztban pedig egyszerűen verhetetlen. Megállta helyét az udvarban, akár jót is tehet. Csak hát közbeszól egy nagyhatalmú maitresse (a tiszta vidéki nemeskisasszonyért elhagyott rizsporos szeretőt Fanny Ardant játssza a Veszedelmes viszonyokba illő sakkmesteri tudománnyal), a nemesifjúnak egy durva gánccsal kishíjára nyakát szegik a bálteremben. C’ est ridicule. Nevetséges.

Az elmés nemes Ponceludon de Malavoy udvari karrierjének befellegzett. És persze az udvarnak is. De övék a slusszpoén. Röhögve mind a vérpadig.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1454