KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aranyhere

Tamás Amaryllis

 

Bigas Luna „ibériai trilógiája” második darabjának főhőse a kor gyermeke, az afrikai katonai szolgálata alatt építkezéseken dolgozó Benito Gonzales (Javier Bardem) elsõsorban „arany golyóit” veti be az „arany tojást tojó tyúk”, a gazdag családból származó Marta (Maria de Medeiros) megszerzéséhez, hogy építkezési vállalkozóvá lehessen, megépítendő a világ legmagasabb felhõkarcolóját.

A macsó-mintapédány Benito a legváratlanabb pillanatokban és helyszíneken romantikus Julio Iglesias-számokat zengedez – ez talán egyetlen emberi vonása és gyengesége. Nála minden élőlény az Ördög megrontásra váró tükörképe. A fölényes, fennhéjázó újbarbár kizárólag diszharmóniára törekszik: leigáz, kizsákmányol, eltökélten használja a vonzáskörébe kerülõket. A „küzdelem a létért” nála „élõsdiség a pénzért, önös érdekekért” – embertársai rovására. A mérték az elkorcsosult célokhoz: a sivárság perspektívája. Luna filmjében Maria Medeiros feleség-figurája az, aki „kis” mindennapi megsemmisülésekben omlik össze, neki még hiányzik a fény, a melegség; mindannak nem tudása, amire Benito rávette, a sátáni dőzsölés, a fájdalom nem akarása, ahogy a kevélység sötét árnyékában élve napról-napra mindinkább elveszíti igaz nõi mivoltát. Mire ráeszmél, hogy férje csak praktikus segédeszközt, sõt, ellenséget lát benne, akin diadalmaskodnia kell – Benito sziklákat rengetõ energiája is kimerül.

Emlékezet és szeretet. Szmara – valamikor ez az egyetlen ősi szó fejezte ki mindkettőt. Bigas Luna hősei már nem emlékeznek a szeretetre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2429