KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Holnemvolt

Gáti Péter

 

Volt egyszer Európában egy Monarchia, egy régóta halódó, furcsa állam a tizenkilencedik század végén és a huszadik elején. Gorlicénél, a Piavénál, Prágában, Budapesten és Bécsben kapott sebei 1918-ban halálosnak bizonyultak.

Mesék kezdődnek így, de Kafka, Musil és Hašek e letűnt világról hírt adó művei bizonyítják, hogy a valóság gyakran nem nélkülözi a meseszerű vonásokat. Ladislav Smoljak irodalmi emlékeket idéző és a švejki irónia nyomdokain haladó filmszatírája is a k. u. k.-világrend operettes, blőd meséjét mondja nekünk. A precíz realizmussal megidézett miliőbe a rendező egy soha nem létezett figurát illeszt, akinek cselekedetei kapcsán viszonylag teljes értékű társadalmi körkép megrajzolására vállalkozhat. Tényleg, e valceres, kávéházas, fiákeres és császáros világban – akár a mesében – miért ne élhetett volna egy Jára Cimrman nevet viselő, peches polihisztor és cseh hazafi? A figura létjogosultsága annál indokoltabb, minél sokrétűbb korrajzot sikerül e „trükk” segítségével elénk tárniuk az alkotónak, így tehát az antivilágról szőtt filmálomban hősünk akár Nobel, Bell vagy Edison találmányainak sorsüldözött másodfeltalálója is lehet, vagy Ferenc Ferdinánd beszédírója és gyermekeinek antimonarchikus meggyőződésű, hazafias lelkületű házitanítója.

A békés ezredfordulótól a szarajevói merényletig nyomon követett áléletút epizódjai azonban nem árnyalják újabb vonásokkal ismereteinket a monarchia jellegéről. Smoljak csak úgy teremt típusokat, hogy apró eltérésekkel újraálmodja a már mások által emlékezetesen megörökített alakokat. Az önálló, lazán összefűzött mozaikokból éppen a švejkes irónia sava-borsa, a jellemábrázolás elsöprő erejű eredetisége hiányzik. A film erőssége – elsősorban Richard Valenta stílusos fényképezésének köszönhetően – a részletező ábrázolásmód és a hangulatok képi megjelenítése. A rendezői alapötlet vérbeli szatírát ígér, mégis be kell érnünk egy leleményes, ironizáló sztorival.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6304