KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anna és a vámpír

Lajta Gábor

 

„Hogy a szocializmusban vámpír van – titok” – fejezte be okfejtését a nyomozást vezető kapitány, mikor létrehozták az „Anna” fedőnevű különleges csoportot egy többszörös gyilkos felkutatására.

1964-ben vagyunk, Katowicében, s egy valóban megtörtént, szörnyű gyilkosságsorozat földerítését kísérhetjük végig.

Mit kínál nekünk ebben a filmben Janusz Kidawa, akinek Bűnös életem című munkáját nemrég mutatták be a magyar mozikban? Kék ködökből előlépő, vámpír-mosolyú gyilkost, kontrasztként a tárgyilagos bűnügyi fényképezést idéző helyszíneléseket, szemcsés filmen, zötyögő kamerán át láttatva a vérrel bemocskolt hullákat. S elégikus nyomozói morfondírozásokat, amikre volt ok bőven, hisz hét évig nem került elő a „vámpír”.

Ez a sokféle stílus nem hátránya a filmnek. Sőt, a műfaji bizonytalanság egyenesen lényege. Talán 1981-ben, Lengyelországban még egy horror-krimit sem lehetett elkészíteni a nemzeti önvizsgálat nyomai nélkül?

„Meddig lehet dolgozni általános bizalmatlanságban?” – kérdezi önkínzón a nyomozó.

„Be kell vonnunk a társadalmat” – mondja a párttitkárnak.

„Ez veszélyes...” így tépelődnek a nagy, fényes asztal mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6620