KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zöld határ

Kárpáti György

 

A határ menti szlovén kisváros három dologról ismeretes: a salakmotorról, a helyi atomerőművéről és illegális embercsempészetéről. Az egyik korosodó embercsempész, a független Szlovénia első salakmotor bajnoka volt még ’91-ben, ám a hírnévből mára csak a rákos feleség öngyilkossága utáni gyász és egy lerobbant furgon maradt, mellyel minden éjjel emberek tucatjainak próbálja megadni a szabadságot és a lehetőséget egy boldogabb életre – ha már önmagának nem sikerült. Társa, egy zöldfülű fiatal ugyanúgy sodródik, futó kapcsolatokban talál menedéket, s élete majdnem olyan kilátástalan, mint azoké, akik éjszakánként a platón zötykölődnek a zöldhatáron keresztül az Unióba.

A túlélést és szabadságot jelentő Noé bárkája ezúttal a lepukkant Mercedes mikrobuszba transzformálódik, a modernkori Noé és partnere pedig nem válogat minden fajból kettőt, ezer euróért bárki felszállhat az életet (de az utasok számára legalábbis esélyt kínáló) „hajóra”. A szlovén alkotás nem hagyja ki a helyi nemzeti feszültségek kínálta ziccert sem, ám a történet nem korlátozódik macedónra és albánra, hiszen van itt iráni is, fehér és fekete, férfi és nő, idős és fiatal. A kusza viszonyokra, identitászavarra és a vészterhes közös jugoszláv múltra reflektálva a horvátok külön is megkapják a magukét, de a film ezen túlmutatva globális problémaként ábrázolja az illegális bevándorlást a legújabb kori vasfüggönyként is aposztrofálható EU határain kívülről, nem feledve, hogy a „kánaánba” igyekvők tucatjainak próbálkozásai a legritkább esetben érnek véget happy enddel. A Zöld határban minden benne van, ami egy jólfésült európai szociális drámához szükséges: apró drámák, személyes tragédiák, illúzióvesztés, kósza numerák, felszínes kapcsolatok, pizza 50 euróért, prostitúcióra kényszerített albán lány, zokniból kivillanó bankók. A keretes szerkesztés pedig egyértelműen jelzi, hogy a körforgás nem ér véget, a gyengék elpusztulnak, a dominánsok felülkerekednek – illegálisan próbálkozók meg mindig is lesznek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8297