KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/január
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A Filmvilág pályázata Eredményhirdetés
ANIMÁCIÓ
• Hirsch Tibor: Kellesz! Disney gyermekei
• Csillag Márton: Rajzold újra, gép! Animáció új dimenzióban

• Varró Attila: A Hatlövetű jegyében Film noir: menekülő szerelmesek
• Kolozsi László: Szabadság, szerepek Bolond Pierrot
• Stőhr Lóránt: Ködlovagok A miskolci bonniésklájd
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Köves Gábor: Kék bársonyos forradalom Jarmuschtól Tarantinóig
• Schreiber András: Fekete sereg A blaxploitation története
• Strausz László: A bőrszín ára Blaxploitation: a fekete gazdaság
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Intés a túlpartról Beszélgetés Szaladják Istvánnal
• Szaladják István: Bíbortekercs Filmnovella

• Kubiszyn Viktor: Szellem a rendszerben Kiyoshi Kurosawa
• N. N.: Kiyoshi Kurosawa
KÖNYV
• Kelecsényi László: Amerikából jött 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
KRITIKA
• Hungler Tímea: No man est omen Állítsátok meg Terézanyut!
• Kolozsi László: Esztrád nélkül Zsiguli
• Takács Ferenc: A hasznos és a szép Vera Drake
• Vágvölgyi B. András: Utánuk a Kánaán A bőség földje
• Bori Erzsébet: Balkáni vér Az élet egy csoda
• Muhi Klára: Dogma-duellum Öt akadály

• Kubiszyn Viktor: Fékezett habzás Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: A kilencedik nap
• Pápai Zsolt: Luther
• Strausz László: Nagy Sándor, a hódító
• Mátyás Péter: Véget vetni minden háborúnak
• Kovács Marcell: Tapló télapó
• Csillag Márton: Özönvíz
• Ádám Péter: 80 nap alatt a föld körül

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A boszorkány

Benke Attila

The Witch: A New-England Folktale – amerikai–angol, 2015. Rendezte: Robert Eggers. Szereplők: Anya Taylor-Joy, Ralph Ineson, Kate Dickie. Forgalmazó: Universal / BONTONFILM. 92 perc.

 

„Boszorkányok márpedig vannak” – állította az egyik leghatásosabb boszorkányfilm, az áldokumentarista műfajfilmek trendjét indító Blair Witch Project, mely az erdő mélyén, korhadó faházban mesterkedő banya tipikus mesebeli archetípusából szorongáskeltő és feszült horrorrémet teremtett. Hagyományosabb filmnyelvi eszközökkel dolgozik, de ugyanezt teszi az amerikai elsőfilmes Robert Eggers is mítoszokból és folklórból építkező pszichológiai horrorjában, A boszorkányban is.

A boszorkány története jó pár évtizeddel a híres salemi boszorkányperek előtt, a tizenhetedik század hajnalán, az ekkor még valóban vad és misztikus Amerikában játszódik. Az új-angliai Williamet, a farmert és családját kizárják egy puritán közösségből, így az ötgyerekes apának a pusztában kell saját erőből eltartania szeretteit. A mélyen vallásos família Thomasin, a legidősebb, lázadó korszakát élő lány és édesanyja között izzó konfliktus miatt amúgy sem túl nyugodt életét egy nap a párhónapos Sam eltűnése borítja fel teljesen. Az anya és a két kisebb ikertestvér tüstént boszorkánysággal kezdik el vádolni a „fekete bárány” Thomasint, ám mikor Calebnek, a kamaszodó fiúnak is nyoma vész a közeli erdőben, a családnak szembe kell néznie a valódi gonosszal.

Robert Eggers nem tucathorrort, hanem minden szempontból érdekes filmet forgatott, melyet óangol nyelvezete, fakó, nyirkos hatást keltő képi világa, tabutörő családábrázolása és határsértő szexuális felhangjai tesznek egyedivé. Itt a rém a legjobb pszichológiai horrorfilmekhez (Rosemary gyermeke, Ragyogás) hasonlóan csupán katalizátor. A címbeli boszorkány mindössze háromszor tűnik fel, és bár érkezése csontvelőig hatoló félelmet hoz magával, jelenléte nem a horrorhatás, hanem a család tagjai közt lappangó feszültségek felszínre kerülése miatt fontos. Így Robert Eggers első, mégis profi és kiérlelt nagyjátékfilmjének megtekintése után garantáltan lesz legalább egy álmatlan éjszakánk – nemcsak a borzongás, hanem az intelligens, felkavaró történet által generált kérdések miatt is.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12929