KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/január
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A Filmvilág pályázata Eredményhirdetés
ANIMÁCIÓ
• Hirsch Tibor: Kellesz! Disney gyermekei
• Csillag Márton: Rajzold újra, gép! Animáció új dimenzióban

• Varró Attila: A Hatlövetű jegyében Film noir: menekülő szerelmesek
• Kolozsi László: Szabadság, szerepek Bolond Pierrot
• Stőhr Lóránt: Ködlovagok A miskolci bonniésklájd
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Köves Gábor: Kék bársonyos forradalom Jarmuschtól Tarantinóig
• Schreiber András: Fekete sereg A blaxploitation története
• Strausz László: A bőrszín ára Blaxploitation: a fekete gazdaság
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Intés a túlpartról Beszélgetés Szaladják Istvánnal
• Szaladják István: Bíbortekercs Filmnovella

• Kubiszyn Viktor: Szellem a rendszerben Kiyoshi Kurosawa
• N. N.: Kiyoshi Kurosawa
KÖNYV
• Kelecsényi László: Amerikából jött 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
KRITIKA
• Hungler Tímea: No man est omen Állítsátok meg Terézanyut!
• Kolozsi László: Esztrád nélkül Zsiguli
• Takács Ferenc: A hasznos és a szép Vera Drake
• Vágvölgyi B. András: Utánuk a Kánaán A bőség földje
• Bori Erzsébet: Balkáni vér Az élet egy csoda
• Muhi Klára: Dogma-duellum Öt akadály

• Kubiszyn Viktor: Fékezett habzás Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: A kilencedik nap
• Pápai Zsolt: Luther
• Strausz László: Nagy Sándor, a hódító
• Mátyás Péter: Véget vetni minden háborúnak
• Kovács Marcell: Tapló télapó
• Csillag Márton: Özönvíz
• Ádám Péter: 80 nap alatt a föld körül

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Menny és pokol

Benke Attila

Tengoku to jigoku – japán, 1963. Rendezte: Kurosawa Akira. Szereplők: Mifune Toshiro, Mihashi Tatsuya, Nakadai Tatsuya. Forgalmazó: Etalon Film Kft. 142 perc.

 

Akira Kurosawa a mesteri kosztümös drámái (A hét szamuráj, Véres trón, A testőr) mellett néha szinkronidejű filmeket is forgatott, melyek a 1945 utáni Japán társadalmi viszonyait állították fókuszba (Élni, Rőtszakállú). A „japán gazdasági csoda” után prosperáló, ugyanakkor társadalmi-politikai feszültségekkel teli hatvanas években játszódik az Ed McBain King’s Ransom című 1959-es bűnügyi regényéhez lazán kapcsolódó szerzői krimi, a Menny és Pokol is. A radikális baloldal az amerikai-japán biztonsági egyezmény elleni tüntetések mellett támadta a tradicionális japán társadalmi és családi normákat. E fejlemény bár a Menny és Pokolban az újhullám (nuberu bagu) formabontó alkotásaitól eltérően ugyan klasszikus műfaji keretek között jelenik meg, ám Kurosawa mégis komplex módon mutatja be a korszak osztálykonfliktusait.

A vállalatvezető főhős, Kingo Gondo anyagi gondokkal küzd, így cseppet sem hiányzik neki egy zsaroló hívása, aki állítólag elrabolta fiát, s váltságdíjat követel a gyermekért. Öröm az ürömben, hogy a gyerekrabló hibát vétett, és nem a főnök, hanem a beosztott, Gondo sofőrjének fiát ejtette foglyul. A makacs férfi csak felesége és a könyörgő sofőr nyomására hajlandó fizetni, ám ezzel koránt sincs vége a Menny és Pokolnak, minthogy Kurosawa klasszikus krimicselekménnyel dolgozik, közben pedig lassan a rendőrségre, illetve a nyomozókra kezd fókuszálni.

Azonban a Menny és Pokol csak a felszínen hagyományos bűnügyi történet, Kurosawa kardforgató drámáihoz hasonlóan eltér a konvencióktól. A japán rendező krimijében nem a „ki tette?”, hanem a „hogyan működik ez a társadalom?” a legfontosabb kérdés. A nyomozás közben nemcsak a rendőrség még mindig a tradicionális erkölcsi normákon alapuló módszerei (a megszállott nyomozónak, Tokurának nem elég az emberrabló kézre kerítése, halálbüntetést akar kieszközölni a bűnöző számára), hanem az osztályegyenlőtlenségek is kristálytisztán láthatóvá válnak: az alsóbb osztályoknak „alacsonyabb az árfolyama” a pénzvilágban.

A Menny és Pokol tehát a rendezőhöz méltó módon összetett, intelligens bűnfilm, mellyel bár vannak ritmusproblémák, kicsit le is ül a cselekmény második felében, de az utolsó fél óra, kiváltképp a döbbenetes erejű zárójelenet mindenért kárpótolja a nézőt.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12996