KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/január
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A Filmvilág pályázata Eredményhirdetés
ANIMÁCIÓ
• Hirsch Tibor: Kellesz! Disney gyermekei
• Csillag Márton: Rajzold újra, gép! Animáció új dimenzióban

• Varró Attila: A Hatlövetű jegyében Film noir: menekülő szerelmesek
• Kolozsi László: Szabadság, szerepek Bolond Pierrot
• Stőhr Lóránt: Ködlovagok A miskolci bonniésklájd
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Köves Gábor: Kék bársonyos forradalom Jarmuschtól Tarantinóig
• Schreiber András: Fekete sereg A blaxploitation története
• Strausz László: A bőrszín ára Blaxploitation: a fekete gazdaság
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Intés a túlpartról Beszélgetés Szaladják Istvánnal
• Szaladják István: Bíbortekercs Filmnovella

• Kubiszyn Viktor: Szellem a rendszerben Kiyoshi Kurosawa
• N. N.: Kiyoshi Kurosawa
KÖNYV
• Kelecsényi László: Amerikából jött 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
KRITIKA
• Hungler Tímea: No man est omen Állítsátok meg Terézanyut!
• Kolozsi László: Esztrád nélkül Zsiguli
• Takács Ferenc: A hasznos és a szép Vera Drake
• Vágvölgyi B. András: Utánuk a Kánaán A bőség földje
• Bori Erzsébet: Balkáni vér Az élet egy csoda
• Muhi Klára: Dogma-duellum Öt akadály

• Kubiszyn Viktor: Fékezett habzás Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: A kilencedik nap
• Pápai Zsolt: Luther
• Strausz László: Nagy Sándor, a hódító
• Mátyás Péter: Véget vetni minden háborúnak
• Kovács Marcell: Tapló télapó
• Csillag Márton: Özönvíz
• Ádám Péter: 80 nap alatt a föld körül

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Welcome

Forgács Nóra Kinga

Welcome – francia, 2009. Rendezte: Philippe Lioret. Írta: Philippe Lioret, Olivier Adam és Emmanuel Courcol. Kép: Laurent Dailland. Zene: Armand Amar és Wojciech Kilar. Szereplők: Firat Ayverdi (Bilal), Vincent Lindon (Simon), Audrey Dana (Marion), Derya Ayverdi (Mina). Gyártó: Nord-Ouest Productions. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 110 perc.

  

Philippe Lioret Welcome című mozija egy koravén hősszerelmes tinédzser, Bilal, és egy érzelmileg éretlen negyvenes pasas, Simon közös történetét meséli el. Bilal kurd menekült, aki 4000 kilométert gyalogolva átszelte Európát, s már csak a csatornán kell átkelnie, hogy eljusson Angliába, és újra szíve választottjával, a korábban Londonba emigrált Minával lehessen. Simon frissen elvált úszásoktató, aki exfelesége szimpátiáját igyekszik visszanyerni, s hogy bizonyítsa egoista életszakaszának végét, segíteni próbál Bilalnak. A cél a kivitelezhetetlensége miatt egyszerre heroikus és értelmetlen: Bilal megpróbál átúszni az Öreg Kontinenst a Szigetországtól elválasztó vízen.

Lioret két főszereplőjének drámája köré a körülmények kegyetlen hálóját szövi, remekül integrálva az aktuális társadalmi és politikai feszültségeket és a kultúrák különbözőségéből eredő problémákat. Leginkább mégis az „Isten hozott”-paradoxonról beszél, ami a tradicionális európai nemzetek, ez esetben főként Franciaország bevándorlókkal kapcsolatos politikáját jellemzi: itt a háború sújtotta övezetekből menekülteket vissza ugyan nem küldik, de illegalitásba szorítva és a lakossággal szembe állítva ellehetetlenítik őket, miközben a hivatalos szervek és erőszakszervezetek fellépése kétségbeesést szül az egyik oldalon, polgárok közötti paranoiát a másikon.

A Welcome erőssége, hogy mindvégig a romantikus érzelmi motivációt tartja előtérben, a szolidaritás és a humánum értékét is ebbe a fősodorba veti bele, így nem válik propagandamozivá. Mindeközben – különösebb csinnadratta és erkölcsi példálózás nélkül – mégis szorosan összefűzi figurái sorsát Európa és a Közel-Kelet konfliktusokkal, félelmekkel és előítéletekkel átitatott jelenkori állapotával. Az ebben a kontextusban méltán az Európai Parlament Lux-díjára jelölt mű mégis inkább nevezhető kellő hozzáértéssel és érzékenységgel levezényelt problémafil9mnek, mint az európai mozi legújabb kiemelkedő művészi teljesítményének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9978