KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/február
KRÓNIKA
• Andor Tamás: Makay Árpád filmoperatőr Élt 93 évet

• Bikácsy Gergely: Kés, villa, olló Hitchcock, a sorozatgyilkos
• Varró Attila: Rövid éjszaka Hitchcock utolsó filmterve
• Pápai Zsolt: Alfred Hitchcock Experimenta A kísérleti filmes Hitchcock
• N. N.: Hitchcock DVD-n
• Varga Zoltán: Megszállottak Hitchcock és Buñuel
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Magyar zsáner Film és közönsége
• Schreiber András: Független borzongások Magyar amatőrhorror
• Hungler Tímea: Inkább megyek pingpongozni Beszélgetés Dyga Zsomborral
• Horeczky Krisztina: A szavak butábbak, mint a képek Beszélgetés Mispál Attilával

• Kubiszyn Viktor: Tarantino kutyaszorítóban A hongkongi kapcsolat
• Kovács Marcell: Tökéletes másolat Tarantino-variációk
• Csillag Márton: Tisztelgés a csomagtartóból Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija
• Földényi F. László: A Führer inasai A bukás – Hitler utolsó napjai
• Mersich Gábor: A képregény-rajzoló szerződése Maus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Koreai vendetta Oldboy
• Zoltán Gábor: Hideg törökfürdő Messze
• Csala Károly: Képtájak Rendhagyó párizsi leltár
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Ray
• Kolozsi László: Állomásfőnök
• Varga Zoltán: Válótársak
• Köves Gábor: Közelebb!
• Vaskó Péter: A tűzből nincs kiút
• Köves Gábor: A nemzet aranya
• Mátyás Péter: Alfie

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éjszakai hajsza

Sepsi László

Run All Night – amerikai, 2015. Rendezte: Jaume Collet-Serra. Írta: Brad Ingelsby. Kép: Martin Ruhe. Zene: Alan Silvestri. Szereplők: Liam Neeson (Conlon), Joel Kinnaman (Mike), Ed Harris (Maguire), Vincent D’Onofrio (Harding). Gyártó: Energy Entertainment / Vertigo Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 105 perc.

Mióta az Elrabolva-széria első része 2008-ban megmutatta a korosodó Liam Neesonban rejlő akciófilmes potenciált, az ír származású színész egyre gyakrabban talál vissza a lerobbant, de felbosszantott állapotában még így is kisebb genocídiumra képes veterán alakjához. Mivel az azóta trilógiává bővített Elrabolva legutóbbi tétele távolról sem szállította a brandtől elvárt adrenalinbombát, és a Sírok között Lawrence Block-adaptációja is akciók helyett inkább komótos nagyvárosi thrillert kínált, az Éjszakai hajsza máris nézői elvárások kereszttüzében találja magát, hiszen egyszerre kellene visszaadnia az önparódia szélére sodródott Neeson-imázsnak a vállalható komorságot és mindezt lehetőleg a címben is jelzett, megállás nélküli pörgéssel. Hasonlóan a legutóbbi kollaborációhoz Neeson és a rendező Jaume Collet-Serra között (Non-stop), a felfokozott tempó ezúttal is csak ígéret marad: skizoid módon a helyi kiskirállyá vált hajdani partnerével szembekerülő, alkoholizmusba züllött maffia-enforcer utolsó éjszakája egyszerre igyekszik balladisztikus, nagyvárosi geronto-thriller lenni családról és kísértő múltról, eközben pedig néhány akciójelenettel kiszolgálni mindazokat, akik számára Liam Neeson elsősorban Bryan Millsszel jelent egyet. A barázdált arcú színészgárda és a minduntalan felbukkanó Szemtől szemben-allúziók kérges melankóliáját így rendre felülírják az iróniával vértezett újgenerációs akciómozik stílustörései, rögreálból madártávlatba zoomoló, hektikus kameramunkával és egy ponton a John Wick asszaszin-folklórjából kölcsönzött hi-tech bérgyilkossal. Az Éjszakai hajsza így összességében olyan, mintha a főhős napindító ír kávéját a túlbuzgó kocsmáros megbolondította volna néhány fiatalosnak tartott szubsztanciával: hiába unásig ismert, néhány korty után mégis hiányozni kezd a klasszikus recept otthonossága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12158