KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/február
KRÓNIKA
• Andor Tamás: Makay Árpád filmoperatőr Élt 93 évet

• Bikácsy Gergely: Kés, villa, olló Hitchcock, a sorozatgyilkos
• Varró Attila: Rövid éjszaka Hitchcock utolsó filmterve
• Pápai Zsolt: Alfred Hitchcock Experimenta A kísérleti filmes Hitchcock
• N. N.: Hitchcock DVD-n
• Varga Zoltán: Megszállottak Hitchcock és Buñuel
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Magyar zsáner Film és közönsége
• Schreiber András: Független borzongások Magyar amatőrhorror
• Hungler Tímea: Inkább megyek pingpongozni Beszélgetés Dyga Zsomborral
• Horeczky Krisztina: A szavak butábbak, mint a képek Beszélgetés Mispál Attilával

• Kubiszyn Viktor: Tarantino kutyaszorítóban A hongkongi kapcsolat
• Kovács Marcell: Tökéletes másolat Tarantino-variációk
• Csillag Márton: Tisztelgés a csomagtartóból Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija
• Földényi F. László: A Führer inasai A bukás – Hitler utolsó napjai
• Mersich Gábor: A képregény-rajzoló szerződése Maus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Koreai vendetta Oldboy
• Zoltán Gábor: Hideg törökfürdő Messze
• Csala Károly: Képtájak Rendhagyó párizsi leltár
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Ray
• Kolozsi László: Állomásfőnök
• Varga Zoltán: Válótársak
• Köves Gábor: Közelebb!
• Vaskó Péter: A tűzből nincs kiút
• Köves Gábor: A nemzet aranya
• Mátyás Péter: Alfie

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi lenne, ha...

Baló Júlia

 

Alaphelyzet: az üzem idős vezetői átadják helyüket – egy hónapra – a fiataloknak. Ők, a kiválasztottak lesznek a dublőrök. Hajnalig tartó kártyaparti után hortyog munkaidőben a jellegtelen, semmiben sem kiemelkedő „munkás”, akit arra ébresztenek: ő az igazgató.

Jellemfejlődés: az exhortyogó izgalmas személyiséggé alakul, bamba képére a nők is felfigyelnek, újít, bátor és merész.

Konfliktus: társai között akad egy-két sunyi. No és ami kiderül: korrupció, lehetetlen munkakörülmények – változtatni kell. Ám ilyen rövid idő csak arra elég, hogy a süllyedő hajón léket vágjanak. Idős vezetők vissza. Ám a dublőrigazgatót nem lehet kilökni a székből. Egyik kezével a diszpécsertelefont szorongatja, a másikkal az asztalába kapaszkodik. Amíg nem jár le a határidejük, ő nem megy.

Üzenet (amit még az asztal mögül sziszeg a fent említett fiatalember): „ezek a napok azért fontosak, hogy az emberek megszokják a gondolatot, hogy másképp is lehet élni.”

Hamis alaphelyzet, ilyenformán a film igéje is. A történet műkonfliktusokra épül, s noha emberek játsszák a szerepeket, egyetlen élő figura nem jelenik meg a történetben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5859