KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

 

FRANCIA VONAL

Az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb francia-belga képregénye viszonylag hamar eljutott hozzánk, de a Largo Winch (és a XIII) első részét tartalmazó X-07 Akciómagazin sajnálatos módon két szám után leállt. A farmernadrágos milliárdos ezután egy gyenge, ám gyakran ismételt tévésorozatban volt látható nálunk, és egy bosszantó lelemény folytán Az igazságosztó alcímmel lett megátkozva. Ennek a változatnak néhány szereplő nevén kívül nem sok köze volt az eredetihez, s noha a 2009-ben Magyarországon is bemutatott, látványos akciófilm némileg kiköszörülte a csorbát, a figura kedvelői tisztában vannak vele, hogy Largo valódi otthona a képregényalbumok oldalain található.

Az európai képregények nem tartoznak a hazai bestsellerek közé, így egyre kisebb példányszámban jelennek meg. Nagy kár, mert Jean Van Hamme (a Díva című sikerfilm forgatókönyvírója) igazi nagymestere a nagyvállalati és banki világ intrikáinak, ami nem is csoda, hiszen éveken át ő maga is ebben a közegben dolgozott. Intelligens és humoros párbeszédek, látványos bunyók és üldözések, formás lányok és egy csipetnyi antiglobalista világnézet.


Largo Winch 4: Business blues. Írta: Jean Van Hamme. Rajzolta: Philippe Francq. Színes, puhafedeles, 46 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

MANGA

A japán képregényalkotók előszeretettel nyúlnak az európai klasszikusokhoz – hol szerencsés kézzel, hol kevésbé. A pár éve magyarul is megjelent Grimm-mesékhez hasonlóan az Alice-manga az előbbiek közé tartozik.

Bár egy ilyen erősen szövegcentrikus történetet narráció nélkül, pusztán párbeszédekben visszaadni eleve reménytelen vállalkozás, Kinoshita rajzai annyira kedvesek és szerethetők, hogy butaság lenne leragadni az „adaptálhatóság” kérdésénél. Egy új, szórakoztató művet kaptunk, amelyből kimarad minden kétértelmű és ijesztő, de az új közelítés érdekessé és szerethetővé teszi – az alkotónő érezhetően imádja és érti Alice-t. Semmiképp sem az eredeti helyett, hanem utána olvasandó.


Alice Csodaországban. Adaptálta és rajzolta: Sakura Kinoshita). Színes, puhafedeles, 80 oldal. Kiadó: Fumax.


COMICS

Kitörő örömmel fogadta 2009 végén a képregények világában kicsikét is jártas olvasó a magyar Sandman-sorozat hírét, és részben Neil Gaiman hazai ismertségének köszönhetően életképesnek is tűnik a vállalkozás. Most pedig eljutottunk a harmadik kötethez, amely egymagában is a legnagyobb eséllyel rendítheti meg a szkeptikusok és sznobok képregények iránti ellenérzéseit.

Négy különálló történet, négy remekmű. Egy író rabságban tartja a múzsáját – csakhogy ez a nő maga Kalliopé, aki kétségbeesésében volt szeretőjéhez, Morpheushoz fordul segítségért. Megtudjuk, hogy ha a macskák is álmodnak (márpedig miért ne álmodnának), akkor az ő álmaiknak is van fejedelme, aki minden bizonnyal maga is macska. Titania vendégeként Morpheus is tanúja lesz a tündérek találkozásának William Shakespeare-rel és társulatával – ebben a bravúros darabban is az alkotó ihlet a téma. Amikor pedig már azt hittük, hogy a Sandman végképp kiszakadt a DC szuperhősök világából, Metamorpho női megfelelőjének, Uraniának az elkeseredettségében osztozhatunk. Fantasztikus, időtálló képregény.


Sandman: Álomország. Írta: Neil Gaiman. Rajzolta: Kelley Jones, Charles Vess és Colleen Doran. Színes, puhafedeles, 92 oldal. Kiadó: Cartaphilus.


HAZAI

Megszakításokkal ugyan, de a Galaktika magazinnak közel negyven éve „van köze” a képregényhez. Most pedig gondolt egy merészet: pályázatot hirdet, és tematikus képregényantológiát jelentet meg. A lap profiljához illően a steampunkra esett a szerkesztők választása. Ötven körüli ötletből és vázlatból választotta ki a zsűri előbb a bő tucatnyit, majd a mintaoldalak megtekintése után hatra szűkítette az erős mezőnyt. A végeredmény egy izgalmasan változatos, a steampunkot a legkülönbözőbb módokon értelmező összeállítás. Személyes kedvencünk a Somogyi György–Brazil szerzőpáros által megalkotott magyar akcióhős, Kittenberger Kálmán első kalandja, a Fabriqué en Belgique.


Galaktikomix. A Galaktika Steampunk pályázat képregényantológiája. Színes, puhafedeles, 196 oldal.


Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10342