KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Barátunk, Superman

Barkóczi Janka

Bekas – svéd-iraki, 2012. Rendezte és írta: Karzan Kader. Kép: Johan Holmqvist. Zene: Juhana Lehtiniemi. Szereplők: Zamand Taha (Zana), Sarwar Fazil (Dana). Gyártó: Sonet Film AB / Sveriges Television / Film i Vast. Forgalmazó: Vertigo Media Kft. Feliratos. 97 perc.

Kevés olyan eltökélt filmművészet létezik, mint a kurd, amely a békétlenség állandó légköréből kinőve, random változó országok égisze alatt, évtizedek óta mégis stabilan képes kitermelni a maga klasszikusait. Alkotói között az iráni állampolgárságú Bahman Ghobaditól a török Zeynel Doğanon és a többszörösen bebörtönzött, egyszeresen arany pálmás Yılmaz Güneyen át időről időre a legkülönbözőbb hátterű figurák tűnnek fel, akik közül sokan Szíriában, Örményországban, vagy éppen nyugati menekültként dolgoznak. Munkáikban következetesen ápolják a kurd mozgóképes hagyományt: az elmélyült, identitáskereső, a vizualitáson túl elsősorban a nyelvi szinten és a hangzásvilágban kibontakozó drámák visszafogott költőiségét. Ezek a művek a fesztiválszcénában és a piacon egyaránt a megbízható, sokrétűen izgalmas, de nem könnyen fogyasztható kört gazdagítják, vagyis jellemző rájuk mindaz, ami a Barátunk, Superman című filmre nem.

A svéd-iraki koprodukcióban készült, mégse hideg, mégse meleg történet egy elárvult testvérpár, Zana és Dana útját követi nyomon, akik a 90-es évek egyik Allah háta mögötti kurd falucskájából megpróbálnak eljutni Amerikába, az általuk csodált mozihős, (a talán még Szaddám Husszeinnél is erősebb) Superman hazájába. A két kisfiú egy Michael Jackson nevű szamár társaságában, aknamezőkön és veszélyes csempészterületeken át igyekszik a térképen oly közelinek tűnő cél felé, elszántságukat pedig csak bizonyos érzelmi motívumok áshatják alá. A fiatal rendező, Karzan Kader, akit a sztori feldolgozására saját gyerekkori élményei inspiráltak, az arab-indiai populáris mozi világából kölcsönzött színészi játékot és hangvételt, valamint egyfajta szigorúan steril vizuális stílust választott előadásához. Mindezzel nem is lenne baj, sőt, akár a Gettómilliomos távoli rokonává is avathatná a darabot, ha a forgatókönyv nem lenne kissé zavaros, kissé bizonytalan, mint amilyen Kurdisztán jövője ebben a pillanatban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11684