KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Távozz tőlem, Sátán!

Varró Attila

Deliver Us from Evil – amerikai, 2014. Rendezte: Scott Derricksen. Írta: Ralph Sarchie könyvéből Scott Derricksen és Paul Harris Boardman. Kép: Scott Kevan. Zene: Christopher Young. Szereplők: Eric Bana (Sarchie), Edgar Ramírez (Menoza), Olivia Munn (Jen), Sean Harris (Santino). Gyártó: Jerry Bruckheimer Films / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Keresztény filmrendező számára nem igen akad értelemszerűbb zsánerválasztás a megtestesült Gonoszról szóló okkult horrorfilmeknél, már pedig Scott Derricksen eddigi életműve – az Amikor megállt a Föld messiás-scifijétől eltekintve – kizárólag pogány démonokkal való szembesülések rémtörténeteiből áll, amelyek során a spirituális válságban tengődő vérprofi főhős vagy eljut a megváltásig (Ördögűzés Emily Rose üdvéért) vagy pokolra száll (Hellraiser: Inferno, Sinister). A Távozz tőlem, Sátán! híven követi az eddigi alapképletet, az Emily Rose törtető ügyvédnője és a Sinister sikeréhes true crime-írója után visszatérve a debüthorror „mocskos zsaru”-figurájához: hőse ezúttal Bronx legkeményebb körzetében kerül szembe a műfajtól megszokott kisázsiai démonnal, aki három iraki veteránt megszállva próbálja tönkretenni családi életét és megbüntetni sötét múltjáért.

Derricksen eddig is makacsul ragaszkodott a bűnügyi műfajkerethez, ördögűző-sztorit helyezett tárgyalótermi drámába, amatőrfilmekből támadó gyermekfalót illesztett sorozatgyilkos-thrillerbe, most pedig egy James Ellroy-féle zsarufilm ismerős kliséi peregnek (rajtaütések, nyomozás, bunyók), középpontban a saját agresszív ösztönénjének kiszolgáltatott rendőr-Hulkkal, aki majdnem olyan potenciális veszélyforrást jelent környezetére, akár a kiűzendő démon. A megtörtént eseményeket feldolgozó tárgyalótermi sátántörténetek (Emily Rose, valamint az íróként jegyzett Devil’s Knot) sorát követve Derricksen ezúttal is valós figurákkal dolgozik, Ralph Sarchie nyomozó/démonvadász önéletrajzi könyvének (Beware the Night) epizódjaiból kerekít látványos, eseménydús mesét, eddigi filmjeinél is komolyabb hangsúlyt fektetve az atmoszférateremtésre és karakterábrázolásra. A végeredmény mégsem hihető ördögűző-horror, meggyőző megváltásdráma, vagy akár egy jó kis rögbrutál cop movie: a nyári dömping kedvéért biztonsági játékot választó író-rendező ígéretes horrorja összes erényét beáldozza a creepshow-hatásdramaturgia kedvéért, minden lehetséges szobasarkot, sikátort és cselekményfordulatot kihasználva egy olcsó frász kedvéért – minimum maga Ellroy kellene hozzá, hogy kiűzze a filmből a Constantine szellemét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11753