KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A boszorkány

Benke Attila

The Witch: A New-England Folktale – amerikai–angol, 2015. Rendezte: Robert Eggers. Szereplők: Anya Taylor-Joy, Ralph Ineson, Kate Dickie. Forgalmazó: Universal / BONTONFILM. 92 perc.

 

„Boszorkányok márpedig vannak” – állította az egyik leghatásosabb boszorkányfilm, az áldokumentarista műfajfilmek trendjét indító Blair Witch Project, mely az erdő mélyén, korhadó faházban mesterkedő banya tipikus mesebeli archetípusából szorongáskeltő és feszült horrorrémet teremtett. Hagyományosabb filmnyelvi eszközökkel dolgozik, de ugyanezt teszi az amerikai elsőfilmes Robert Eggers is mítoszokból és folklórból építkező pszichológiai horrorjában, A boszorkányban is.

A boszorkány története jó pár évtizeddel a híres salemi boszorkányperek előtt, a tizenhetedik század hajnalán, az ekkor még valóban vad és misztikus Amerikában játszódik. Az új-angliai Williamet, a farmert és családját kizárják egy puritán közösségből, így az ötgyerekes apának a pusztában kell saját erőből eltartania szeretteit. A mélyen vallásos família Thomasin, a legidősebb, lázadó korszakát élő lány és édesanyja között izzó konfliktus miatt amúgy sem túl nyugodt életét egy nap a párhónapos Sam eltűnése borítja fel teljesen. Az anya és a két kisebb ikertestvér tüstént boszorkánysággal kezdik el vádolni a „fekete bárány” Thomasint, ám mikor Calebnek, a kamaszodó fiúnak is nyoma vész a közeli erdőben, a családnak szembe kell néznie a valódi gonosszal.

Robert Eggers nem tucathorrort, hanem minden szempontból érdekes filmet forgatott, melyet óangol nyelvezete, fakó, nyirkos hatást keltő képi világa, tabutörő családábrázolása és határsértő szexuális felhangjai tesznek egyedivé. Itt a rém a legjobb pszichológiai horrorfilmekhez (Rosemary gyermeke, Ragyogás) hasonlóan csupán katalizátor. A címbeli boszorkány mindössze háromszor tűnik fel, és bár érkezése csontvelőig hatoló félelmet hoz magával, jelenléte nem a horrorhatás, hanem a család tagjai közt lappangó feszültségek felszínre kerülése miatt fontos. Így Robert Eggers első, mégis profi és kiérlelt nagyjátékfilmjének megtekintése után garantáltan lesz legalább egy álmatlan éjszakánk – nemcsak a borzongás, hanem az intelligens, felkavaró történet által generált kérdések miatt is.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12929