KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dobjuk ki anyut a vonatból!

Székely Gabriella

 

Veszélyes, életveszélyes dolog a művészet. A félnótás Owen, aki bugyuta krimik sorozatát ontja magából az esti szépíróiskolában, tanára végső, elkeseredett tanácsára megnézi Hitchcock Idegenek a vonaton című filmjét. A tanár úr, aki maga is megfeneklett író, mert felesége elhagyta, sőt mi több, ellopta tőle regényének kéziratát, és a saját neve alatt sikerrel publikálta, a gyilkosságok indítékainak elleplezését kívánja megvilágítani a klasszikus példával. A tanuló megtanulja a leckét, és elhatározza, megöli a tanár úr gyűlölt feleségét. Cserébe elvárja, hogy a tanár úr is tüntesse el elviselhetetlenül erőszakos, zsarnok anyukáját.

A filmrendezőként debütáló színész, Danny De Vito oly annyira tiszteli a suspense, a kiszámíthatatlan fordulatok nagy mozimesterét, hogy még az árnyékát is elkerüli. A hitchcocki alaphelyzetet jópofán elvicceli. Elsősorban színészként, hiszen ő játssza a kopaszodó kövérkés Owent, Fellini túlkoros mama-kedvencét, akit negyven éves korában is sarokba térdepeltet anyukája, és soha, egy pillanatra sem, hisszük el neki, hogy a veszélyeztetett hölgyek valóságos veszélybe kerülhetnek. Közben a játékvonat vígan robog Owen dolgozószobájában.

Danny DeVito, amúgy, bohóctréfában verhetetlen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4686