KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férfias játékok

Sárközi Dezső

Harrison Ford Indiana Jones mágikus frigyládás, szentköves pszeudofilmeposzából visszavágtatott hozzánk a XX. századi Európába, hogy elkezdje – a lassan ugyancsak filmtrilógiává fajuló – EURO-missziós kalandozásait is.

Elsőként egy stratégiailag fontos jugoszláviai (!) híd felrobbantásánál fontoskodó amerikai kommandós ezredest alakított (Tízes különítmény) másodjára pedig egy amerikai orvosprofesszort, aki Párizsban elrabolt feleségét próbálja – némileg komótosan – előtalálni (Őrület). Most – mint a CIA volt analitikusa – turistaként érkezik Angliába, ahol is egy nérói terrorakciónak lesz véletlen tanúja, majd humanitárius okokból résztvevője. Részvétele annyira jól sikerült, hogy az IRA célpontjává válik családostul, mindenestül, aminek következtében a családi idill diszkont-compact szentélyéből (aranyhalak, esti társasjátékozás, pezsgő, gyertya...) majdnem a Végzet Temploma lesz. Így tehát más választása nem maradván, századunk ultramodern kereszteslovagjaként kénytelen felvenni az üldözős-lövöldözős-robbantgatós félintellektuális-félbrutális versenyt, az ultrabal ellen, amiből végül is érzelmekkel erősen megtámogatott izgalmas akciófilm kerekedik ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=586