KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

VIII. Henrik magánélete

Karcsai Kulcsár István

 

Korda Sándor angliai filmes pályafutásának – és egyben az angol hangosfilmnek is – első, valóban átütő erejű világsikerét jelentette ez a film. Bíró Lajos, Korda filmírója, dramaturgja, baráti tanácsadója így emlékezett a kirobbanó siker előzményeire: „Mindenét rátette erre a filmre... Az ingét, kabátját, kalapját... Ha ez a film megbukik, ott marad Korda anyaszült meztelenül.” Mint tudjuk, Korda korántsem maradt meztelen, és a film ma, lassan már ötödik évtizede, él. Az a fajta film ez, melyet „történelem papucsban” néven szoktunk emlegetni. Szatirikus hang, gúnyos fintor jellemzi ezt a stílust. Emberközelbe hozza hősét, legyen az bármilyen nagy történelmi személyiség. Ezzel a hangvétellel már a némafilm korában Lubitsch is próbálkozott, de itt, Kordánál teljesedett ki igazán. Nem a történelem hiteles krónikája pereg le szemünk előtt, hanem a huszadik századi Angliában élő kultúrált és szellemes rendező tart görbe tükröt a történelemnek, és ebben a tükörben általános emberi gyengék villannak vissza felénk. Korda bravúrosan elkerüli a morbidság veszedelmét, mely ott kísért a témában, és szellemes, találó persziflázst alkot a hitveseit oly gyorsan fogyasztó király történetéből. A film főszereplője Charles Laughton ugyancsak ebben a filmben alapozza meg igazán világhírét. Kegyetlenségből, gőgből, humorból és elesettségből szőtt, felejthetetlenül groteszk király-figurájával kitörölhetetlenül beírta magát az angol- és a világ-filmtörténetbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7573