KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Promenád a gyönyörbe

Turcsányi Sándor

Béni bácsi egy szép napon erős hascsikarásra ébredt, ezért gyorsan föltalálta a rizsát. Eljárása roppant egyszerű, bár annál körülményesebb volt. Fogott egy marha nagy rizskochot, és előbb a cukrot, majd a tojást vonta ki belőle. A végterméket a szomszédban lakó kínai házaspáron ki is próbálta. Jóságos képe jóságos mosolyra húzódott: a mű kész. A napi robotból késő éjszaka hazatérő felesége rövid zenét szerzett valahonnan a nagy esemény tiszteletére, amit máig is játszik minden este a tévé, és valahogy így szól: Uncle Ben, subidubi.

De ez semmi. Az volt az igazi, amikor a patyolattiszta Ariel az idegösszeomlás szélére kergette a mocskos Calibant a hülye mosóporával. Prospero annyira röhögött, hogy véletlenül ráállt a pálcájára.

Ilyen és ezekhez hasonló történetet ismernék ezret. Most az ezeregyedik délután Alan Parker elmeséli, hogyan szívatta az elmebeteg Kellog professzor nagyszámú, ám felette előnytelen külsejű paciensét valami kellemetlen zabszármazékkal, amit egyszerű anglomán nyelven kornfléksznak neveznénk. Nagy ötlet, nemdebár?

Alan Parker csinált egy kultikussá lett fakó filmet (Midnight Express) és egy kultikussá lett színes filmet (Angyalszív), a Bugsy Melone-t megszerettük, mert olyan cuki volt. Végig stílusban tartott, szépen fotografált, jól fölismerhető alkotói szándékról árulkodó munkák. Kellogs professzor történetéből ez utóbbi hiányzik, hacsak azt a megbocsátható közérzeti állapotot nem tekintjük „alkotói szándéknak”, miszerint „kéne már egy filmet csinálni”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=852