KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmes nővérek

Kolozsi László

Die geliebten Schwestern – német, 2014. Rendezte és írta: Dominik Graf. Kép: Michael Wiesweg. Zene: Sven Rossenbach és Florian van Volxem. Szereplők: Hannah Herzsprung (Caroline), Florian Stetter (Schiller), Henriette Confurius (Charlotte), Ronald Zehrfeld (Wilhelm). Gyártó: Bavaria / WDR / Wega Film. Forgalmazó: ADSL. Feliratos. 138 perc.

Nyáry Krisztián szép sikereket ért el irodalmi képeskönyveivel, melyek híres alkotók szerelmi ügyeit tárgyalják. Nem egy irodalomtörténész vitatta, hogy van ezeknek a míves albumoknak konkrét haszna: tehát hogy olvasásra csábítanának. A Nyáry könyvek történetei közt mindenesetre számos olyan van, ami filmre kívánkozik. (Egy fecskét mondhatunk – nem csinált nyarat – Deák Krisztina remek Csinszka-filmjét). A neves irodalmárok, zenészek szerelmi ügyeit sok jelentéktelen (ha kellemetlennek nem is mondható) film tárgyalja. Volt már vászonlovag Chopin, Beethoven, nemrég Dickens, nem egyszer Goethe is. Most Schiller került sorra. Kit a Szerelmes nővérek lelkes szépfiúnak ábrázol (Schillerhez egyébként valóban hasonlónak látszik az őt alakító Floraian Stetter). A két jó családból származó, a művészetekért rajongó, lelkesült Legenfeld lány és a német szerző menage a trois-ját tárgyaló film alig néhány jelenetben kapaszkodik – mint a fuldokló Schiller – a lányregény-adaptációk színvonala fölé (említsünk meg egy ilyet: a kislány kimentése a megáradt folyóból tartogat izgalmakat, ahogy az azt követő erotikus szárítkozás is; ugyanakkor szinte megbocsáthatatlannak tetszik a két kézzel egyszerre író alakjának lefestése). A szinte indokolatlan narráció olyan, mintha egy romantikus művet olvasnának fel a filmre. Ám ez a regény nem éri el sem Goethe, sem más kortárs alkotó legalacsonyabb színvonalú művének szintjét sem. A fejlődési regény illetve dráma a német romantika egyik legfontosabb terméke, a copyright ugyan Goethéé, de eme nemes irodalmi hagyomány folytatói is ismert nevek: ez a film tulajdonképpen a két lány, Charlotte és Caroline fejlődéstörténete, sok szelíd erdőt mutató körsvenkkel, ál-drámákkal. Hogy mit nyújt a színes irodalmi képeskönyvön túl Dominik Graf alkotása? Tulajdonképpen nem sokat. De színes, érzelmekkel dúsított képeskönyvnek (csodálatos szobabelsőket és étkészleteket látni) tökéletesen megfelel.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12187