KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A házibuli folytatódik

Harmat György

 

A kutya ugat, a karaván halad. Leírhatjuk, hogy a maga műfajában is egysíkú, sőt unalmas filmnek tartjuk a Házibuli folytatását (akárcsak elődjét), a nézők pedig nyilván rohannak a moziba, hogy lássák. A Házibuli különösen a tíz és húsz év közöttiek körében volt kirobbanó siker. Ami annál is sajnálatosabb, mivel a Házibuli -filmek legbosszantóbb vonása modern mezbe vont konzervatív szemléletük: mindenki gazdag, jólfésült és erkölcsös. (A felnőtt emellett elfoglalt és aggódó, a fiatal pedig szép és mértéktartóan felelőtlen.) Az immár tizenöt évessé serdült Vic például (bár van rá módja) a film végéig sem veszíti el szüzességét. A Vicbe viszonzatlanul szerelmes, szemüveges Stéphane-nak ugyan folyékonyán és vidáman hazudik, be is csapja minden adandó alkalommal, de a film alkotói szerint ez nem erkölcsi kérdés. Csak jópofa. Úgy tetszik, mintha lelki válságok és generációs gátak korlátoznák a szereplők életét. Ez azonban csak a látszat: hiszen megértőek a szülők, kedvesek az ifjak, a Szahara pedig kéj mámoros kikapcsolódás turista-házaspárok számára. A jómód és a „problémátlanság” fennen ragyog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5985