KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eladó kísértet

Karcsai Kulcsár István

 

René Clair nyolcvankét éves, Párizsban él, a filmművészet mibenlétéről elmélkedő könyveket ír. Mái-nem forgat filmeket. Élő halhatatlan. Nemcsak a filmtörténet lapjain megörökített filmjei révén, hanem rangja miatt is. „Halhatatlanoknak” nevezik azokat, akik a Francia Tudományos Akadémia tagjai sorába kerülnek. René Clair az első volt, akit filmes körökből ez a jeles testület tagjai sorába választott. Külön becsületére válik, hogy minden rendű halhatatlanságát kizárólag vidám alkotások készítésével vívta ki. 1923-tól eredeti és ötletes vígjátékok sorát forgatta, ötleteiből még ma is sokan élnek, és nem kisebb mesterre gyakorolt, finoman kifejezve, „hatást”, mint Charlie Chaplin. Nagy erénye volt Clairnek egyéni hangja, amit hazájától távol, Angliában, Amerikában is meg tudott őrizni. Az Eladó kísértet, első külföldön forgatott filmje, 1936-ban világsiker volt. Korda Sándor produkciójában forgatta Angliában. Fanyar humorú kísértethistória, mely egész iskolát csinált, sőt maga Clair is megismételte az ötletet egy évtized múltán. A Clairre jellemző fordulatokban gazdag meseszövés, ironikus humor ezúttal megcsipkedi kissé az európai értékeket egyszerű áruként felfogó amerikai szemléletet is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7745