KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csendes amerikai Prágában

Iszlai Zoltán

A kémfilm – ritka kivételektől eltekintve – jól vagy rosszul megcsinált kémfilm marad. S mert a kémek és diverzánsok mindig a sötét háttérben működnek, okosabb közmegegyezéssel homályosnak elfogadni – a térből, időből minél jobban kiszakítani – üzelmeiket. Valószínűtlenségük miatt a kém- és diverzáns-históriák egyaránt súrolják a tragédia és a komédia határait. Döntő szerepet játszik nemcsak a leskelődő végzet, hanem az örökké kihívott – dramaturgiailag egyedül itt realizálható – véletlen is.

Graham Greene érezte a komikumát és a tragikumát az ingatag hírszerző-létnek. Így született a Havannai emberünk, illetve A csendes amerikai. Komikus hatást keltő hullakomoly melodrámát azonban (mások mellett) most Josef Mach a Senki nem tud semmit egykor zseniális filmrendezője készített a témából, a Prágában csendesen aknamunkálkodó amerikai ezredes kultúrattaséval a középpontban. Az idő: az 1946–1948-as koalíció zűrzavara.

Az álnok attasé, aki ekkor még nem láthatta az 1958-ban készült Rosemarie című híres filmet, ugyanazzal a magnetofonos módszerrel hálóztatja be a hálni szerető polgári politikusokat, miként Nittribitt kisasszony ágyban hírszerzősködött az ötvenes évek Nyugat-Németországában. Az ágyjelenetekben Barbara Brylska Nadja Tillernél többet mutat. Vonzó alakjával sem tudott azonban kárpótolni az absztrakt izgalmak elmaradásáért.

Jót mulattam viszont az ellenállóból kémelhárítóvá nevelődő történelemtanáron, akinek két teljes évig kellett gyanakodnia ahhoz, hogy rájöjjön – à la Karinthy Frigyes – nem ő az egyetlen szeretője őnagysága, a cigarettával gyilkoló kém- és kéj-hölgy életében. Ha ilyen hiszékenyek lettek volna – ott – a kémelhárítók, ma Csehszlovákia az USA ötvenkettedik állama.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 38-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7941