KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Néma gyilkos

Tosoki Gyula

Lautlos – német, 2004. Rendezte: Mennan Yapo. Szereplők: Joachim Krol, Nadja Uhl, Christian Berkel. Forgalmazó: Best Hollywood. 90 perc.

 

A Néma gyilkos jellegzetes européer-thriller, nagy stíluskészséggel és kisebb műfaji érzékkel levezényelt darab: inkább csak néhány kósza kép, egy-két jelenettöredék, mintsem a feszült történet emléke marad meg belőle, mégis figyelemre érdemes.

Főhőse Viktor, a megkeseredett bérgyilkos, akinek különös ismertetőjele, hogy minden fakszni nélkül, hangtalanul öl, késsel, hangtompítóval vagy nyíllal, ahogy a szükség hozza. Egyik akciója során a sikerrel likvidált célszemély alkalmi barátnője, bizonyos nevezetű Nina olyan hatást tesz rá, hogy életben hagyja, sőt múltjának, jelenének, jövőjének újragondolását kényszeríti ki belőle. Ám éppen amikor kezdené újraálmodni életét (illetve végezne utolsó utáni megbízatásával), találkozik Langgal, a bulldogszívós nyomozóval.

A történet tele van maszatos pillanatokkal és megmagyarázhatatlan részletekkel (nem eléggé motivált, hogy miért akad hősünk nyomára olyan gyorsan Lang, illetve hogyan képes egy negyven évvel korábbi, felderítetlen bűnténnyel összekapcsolni a személyét; nem világos, hogy miért maradt Viktor bérgyilkos évtizedekig; nehezen érthető, hogy miért lép szövetségre Nina Viktorral), de nem vérzik el ezeken. A tempó sodró, és a dramaturgiai bakik mellett is van elég gyúanyag a történetben ahhoz, hogy leláncolja a figyelmet. A film annak ellenére vonzza a tekintetet, hogy a Lang szigorú ábrázattal elmormolt bölcselmei sem szolgálnak a javára.

A mese varázsa a debütáns rendező-forgatókönyvíró téma iránti elkötelezettségéből ered. Mennan Yapo nagy természetességgel lép át jelzett problémákon, olyan lendülettel teríti a sztorit, hogy alig van idő elmorfondírozni a bakikon. A két forrpontig vitt suspence-jelenet bravúrosnak mondható, a stiláris megoldások pedig megkapóak, kivált Viktor és Nina táncjelenetében. Néhány jelenetről üvölt, hogy a producer Tom Tykwer volt: munkái közül elsősorban a Téli alvók inspirálhatta Mennan Yapót, de ő – Tykwerrel ellentétben – szerencsére sohasem esztitizál annyira, hogy maníros legyen. Képei mívesek, de nem művészkedőek.

Extrák: werk; kimaradt jelenetek és filmelőzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9032