KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tullio Kezich (1928–2009)

Pintér Judit

 

Már tizenkét évesen olvasói leveleket küldött a Cinema folyóiratnak (lelkes soraitVittorio De Sica dedikált fotóval köszönte meg). 1946-tól a trieszti rádió, 1950-től pedig rangos szaklapok (Sipario, Cinema Nuovo), továbbá országos heti- és napilapok (Panorama, La Repubblica, Corriere della Sera) nagytekintélyű filmkritikusa volt. Kiváló Fellini-monográfiáját Brazíliától Kínáig milliók olvasták. A nemzetközi filmszakma – a Variety 2006-os minősítése szerint – a világ tíz legjelentősebb kritikusa között tartotta számon. Hazájában a sikeres regény-, forgatókönyv- és színműírót, de az Olasz Televízió egykori vezető munkatársát is gyászolják, aki 1969-től 1985-ig ugyanolyan fáradhatatlanul küzdött Ermanno Olmi vagy a Taviani-fivérek rétegfilmjei, mint a 27 milliós nézettségű Sandokan megvalósításáért, és hasonló elszántsággal akarta eljuttatni a nézőkhöz a trieszti Italo Svevo életművét, mint az orosz klasszikus írókat.

Tullio Kezich az Itáliában is nehezen kivívható intellektuális szabadság ritka képviselője volt. Talán szülővárosa, Trieszt hányatott történelme tanította meg arra, hogy az igazi értékek nem ideológiafüggőek, s hogy a művészetben nem egyetlen helyes út létezik. Ezért fűzhette életre szóló barátság, szoros munkakapcsolat egyidejűleg Fellinihez, Olmihoz, Sergio Leonéhoz és Francesco Rosihoz. Mindig személyes elfogultságait vállalva, ugyanakkor tudományos megalapozottsággal írt róluk, ahogy John Fordról, Marlon Brandóról vagy az amerikai westernfilmről is. Sokszor hangsúlyozta, hogy a legdrámaiabb helyzeteket is humorral, iróniával érdemes szemlélni – legyen az akár saját betegsége, amely épp 81. születésnapja előtt egy hónappal győzte le.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9968