KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Bergman-leltár

• Kubiszyn Viktor: A Névtelen Ember Eastwood, a desperado
• Nevelős Zoltán: A Magnum erejével Piszkos Harry-verziók
• N. N.: Eastwood, a zsaru
• Géczi Zoltán: Időn túli karrier Eastwood estéje
• Jaksity György: A társasági lény A vállalat
• Mihancsik Zsófia: Világok harca Globál-dokumentumok
• Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy Az Álomgyár lázadói
• N. N.: Paul Schrader
• Teszár Dávid: Tokió sötétben Shinya Tsukamoto
MAGYAR MŰHELY
• Kemény György: A szememen át Kovásznai György filmfestményei
• Schreiber András: Egy boldog ember Káldy-körkép
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Smink nélkül Kultúra a képernyőn

• Bársony Éva: Pornó és mártírium Berlin
• Karátson Gábor: Örökbefogadott filmek Belső-Ázsiai mozgókép
MULTIMÉDIA
• Sebő Ferenc: Az akció vége Half-Life 2
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Egyszeregy 5x2
• Vaskó Péter: Tőrbe csalva A Repülő Tőrök Klánja
• Bayer Antal: Moebius a vadnyugaton Blueberry
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Mint egy angyal
• Győrffy Iván: Genezis
• Vízer Balázs: 36
• Vaskó Péter: Constantine, a démonvadász
• Vajda Judit: Kacsaszezon
• Köves Gábor: A titkos ajtó
• Strommer Nóra: Japán szerető
• Ardai Zoltán: Hiúság vására
• Bori Erzsébet: Egy mukkot se!

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

N. N.

 

A filmhetek – a könyvhét mintájára – nemcsak ráirányítják a kultúrára a figyelmet, hanem körképet is nyújtanak egy-egy ország filmgyártásáról. A film barátai szeptember 23–29. között rendezett filmhéten a jugoszláv, október 21–27. között pedig a dán filmművészet új alkotásaival ismerkedhettek meg.

Az „új hullám” a 60-as évek elején a jugoszláv filmművészetben is éreztette hatását, Duąan Makavejev, Puriąa Djordjević, Aleksandar Petrović, ®ivojin Pavlović neve az országhatárokon túl is ismert volt, de ahogy elcsitultak a hullámok, a 70-es évek elején, a jugoszláv filmet „nem jegyezték” a nemzetközi filmpiacon. Most, hogy felnőtt és érdekes filmekkel jelentkezett egy új rendező generáció (például Goran Paskaljević, Lordan Zafranović, Karpo Godina, Emir Kusturica), ismét érdeklődni kezdtek a külföldi kritikusok a jugoszláv film iránt. Jelentősebb filmfolyóiratokban tanulmányok jelentek meg az újabb, „második új hullámos” rendezőkről, s idén Pesaróban a jugoszláv filmművészetet reprezentáló válogatás szerepelt a hivatalos programban. A nálunk megrendezett filmhét sajnos nem az új törekvéseket példázta, a válogatók (a jugoszláv forgalmazók) célja az volt, hogy minden nemzetiség filmgyártását bemutassák.

A fiatal filmeseket a szarajevói Emir Kusturica Emlékszel Dolly Bellre? című filmje képviselte. Ez a „bosnyák Megáll az idő” a huszonévesek eszméléséről szól. A zágrábi Rajko Grlić a háború kiheverhetetlen sérüléseit ábrázolta a Cannes-ban is bemutatott Csak egyszer Szeretünk című filmjében, amely azonban alig emelkedett ki a filmhét programjában szereplő többi háborús produkcióból.

A dán filmgyártást hét film, hét rendező reprezentálta: A Casablanca cirkusz (Erik Clansen), A báró (Anders Refn), Én és Charly (Morten Arnfred-Henning Christiansen), Két holttest egy koporsóban (Søren Nelson-Hans-Erik Philip), Gumitarzan (Søren Gragh-Jacobson), Olsen bandáját átverik (Erik Balling), és a Télen születtek (Astrid Henning-Jensen). Anders Refn és Erik Balling nevével már találkozhattak a magyar nézők is. Anders Refn nálunk az 1979-ben rendezett dán filmhéten mutatkozott be a Jörgensen, a zsaru című olasz mintájú politikai krimijével. Erik Ballingot elsősorban mint az Olsen-sorozat szerzőjét ismerjük, jóllehet az Ártatlan bűntény című filmjével komorabb hangot ütött meg (egy korábbi, 1972-ben rendezett dán filmhéten láthattuk a Filmmúzeumban). Az öt ismeretlen dán művész most mutatkozott be először a magyar közönségnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6905