KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Bergman-leltár

• Kubiszyn Viktor: A Névtelen Ember Eastwood, a desperado
• Nevelős Zoltán: A Magnum erejével Piszkos Harry-verziók
• N. N.: Eastwood, a zsaru
• Géczi Zoltán: Időn túli karrier Eastwood estéje
• Jaksity György: A társasági lény A vállalat
• Mihancsik Zsófia: Világok harca Globál-dokumentumok
• Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy Az Álomgyár lázadói
• N. N.: Paul Schrader
• Teszár Dávid: Tokió sötétben Shinya Tsukamoto
MAGYAR MŰHELY
• Kemény György: A szememen át Kovásznai György filmfestményei
• Schreiber András: Egy boldog ember Káldy-körkép
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Smink nélkül Kultúra a képernyőn

• Bársony Éva: Pornó és mártírium Berlin
• Karátson Gábor: Örökbefogadott filmek Belső-Ázsiai mozgókép
MULTIMÉDIA
• Sebő Ferenc: Az akció vége Half-Life 2
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Egyszeregy 5x2
• Vaskó Péter: Tőrbe csalva A Repülő Tőrök Klánja
• Bayer Antal: Moebius a vadnyugaton Blueberry
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Mint egy angyal
• Győrffy Iván: Genezis
• Vízer Balázs: 36
• Vaskó Péter: Constantine, a démonvadász
• Vajda Judit: Kacsaszezon
• Köves Gábor: A titkos ajtó
• Strommer Nóra: Japán szerető
• Ardai Zoltán: Hiúság vására
• Bori Erzsébet: Egy mukkot se!

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Gaál István

A Prédikátor könyve

Jancsó Miklós

Gaál István emlékének.

 

A vágószobák az alagsorban voltak. Nem, nem pincében, alagsorban. Ha ablakot nyitottál, láttad a kertet. Alulnézetben, de láttad. Előttünk futó gyalogrózsák voltak. Meg valami zöld. Világoszöld, hosszú levelekkel. Kevés szélre is megmozdultak. Zizegtek. Mi lehetett a nevük?

Kora nyár volt. Nyitott ablaknál ültünk. Valami „fontosat” bütyköltünk Verával. Akkoriban minden nagyon-nagyon fontos volt.

Leguggolt. Benézett az ablakon. Mosolygott. Akkor láttam először. A híre már megelőzte. Hogy megjött az új óriás. Egy nem akárki. Pályát nyitott, valami sose látottat.

Mondom, mosolygott. Ugrás közben is mosolygott. Mosolyogva ugrott be az ablakon. Vera haját megsimogatta, nekem meg kezet adott. Kemény kézszorítás. És megöleltük egymást. Akkoriban ez még nem volt divat. Ötvenhat miatt gyanakodva nézte az ember a másikat.

A mi ölelésünk különös volt. Testvéri? Igen, testvéri. És azóta is, akárhányszor is, mindig is.

Forgatásokon meg-meg látogattuk egymást.

Állt egyszer a napraforgótáblában. A tányérok felé hajoltak. Könyv volt a kezében, olvasott. Félhangosan, csak magának. Intett a fejével, odamentem. Odaadta a könyvet, az ujjával megmutatott egy sort. Néztem. Aztán megemeltem a hangomat. „...semmi sem új a nap alatt. Ha azt mondják valamire: »Lám, ez új«, az is rég megvolt azokban az időkben, amelyek előttünk voltak. Nem törődnek az emberek a régiekkel. De a későbbiekre se gondolnak majd azok, akik még később lesznek... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés.”

Befejeztem. Messzire nézett, aztán felém fordult és megölelt. Azzal a mi ölelésünkkel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9245