KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Kortárs Összművészeti Fesztivál 31. Filmművészeti Nyári Egyetem, Eger, 2005. július 23-29.

• Bori Erzsébet: Cigányutak Roma-dokumentum
• Örkény Antal: Cigány film vagy roma film? Dallastól a Nyóckerig
• Varró Szilvia: Romák a képernyőn Sötét hírek
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Táncórák és ütlegek Böszörményi és a cenzúra
• Muhi Klára: Hogy fut ki alólunk egy világ Beszélgetés Gyarmathy Líviával
• Hungler Tímea: Nem vagyunk szentek Beszélgetés Gárdos Péterrel

• Pápai Zsolt: Mozgókép-kalligráfia Martin Scorsese portréjához
• Kubiszyn Viktor: Bekattanva Taxisofőr
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Rémálom luxuskivitelben Sin City
• Kovács Marcell: Bűnös városok A Gotham–Sin City tengely
• Kubiszyn Viktor: A repülés művészete Galaxis útikalauz stopposoknak
• Köllő Killa: Címszavak a világmindenségből Útikalauz-változatok
TITANIC
• Varró Attila: Elveszett ártatlanság Titanic: anime a fedélzeten
• Vágvölgyi B. András: Ex Oriente: luxus

• Trosin Alekszandr: A gödörből Orosz filmipar
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A függetlenfilmezés diszkrét bája Székesfehérvár
DVD
• Gelencsér Gábor: Persona grata Bergman-filmek DVD-n

• Bíró Yvette: Bergman tánca Sarabande
KRITIKA
• Kolozsi László: Egészség-ügy Üvegfal
• Kárpáti György: Dupla dogma Még egy csók
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Pofonok földje
• Bori Erzsébet: Testvéred feleségét…
• Köves Gábor: A Richard Nixon-merénylet
• Földes András: Edukators
• Köves Gábor: Boogeyman
• Vajda Judit: Tangó és tulipán
• Vízer Balázs: Mennyei királyság
• Kárpáti György: Zöld határ
• Pápai Zsolt: Hitler titkárnője

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mission London

Roboz Gábor

Mission London – 2010, bolgár-brit. Rendezte: Dimitar Mitovski. Írta: Alek Popov és Deljana Maneva. Kép: Nenad Borojevich. Szereplők: Tomas Arana (Munroe), Ralph Brown (Collway), Georgij Stajkov (Chavo). Gyártó: Cinematrix Film/Premiere Picture/Dream Factory/Fidelity Films. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Néhány rövidfilmmel a háta mögött a bolgár Dimitar Mitovski kemény fába vágta a fejszéjét, amikor elkészítette Alek Popov 2001-es sikerkönyvének adaptációját. A megmosolyogtató figurákban gazdag regény elrajzolt története a londoni bolgár nagykövetség alkalmazottai körül bonyolódik. Miután érkezésével feldúlja a régóta főnök nélkül éldegélő kis közösség mindennapjait, a frissen kinevezett ügybuzgó nagykövet Bulgária imázsának fejlesztése érdekében hozzálát egy illusztris alakokat vendégül látó koncert szervezéséhez.

Mitovski filmje lényegében hű adaptációja Popov sűrűn szőtt könyvének: megtartja a humoros hangvételt, átveszi az összes fontos karaktert és fordulatot, ugyanakkor érthetően farag egy kicsit a jellemrajzokból, valamivel feszesebbre szerkeszti és aktualizálja a cselekményt (az alapmű jóval Bulgária EU-s csatlakozása előtt íródott), a finálét pedig bátran és frappánsan átírja. Tartalmát Popovtól, szerkezetét azonban Hollywoodtól veszi át: a feltűnően poétizált regény formailag visszafogott filmváltozata képi építkezését és dramaturgiáját tekintve is a nyugati filmezés örököse, bár mentes annak didaktikusságától. A sok szereplőt mozgató munka megformáltsága és kiváló ritmusa mellett a túlzásoktól mentes színészi alakításokat illetően is profizmusra vall.

Mitovski koprodukcióban készült, nagy költségvetésű és hazájában kiugró népszerűségnek örvendő filmje a nyugati modell ésszerű követésével maga is mintaadóvá válhat a – kevéssé ismert – bolgár filmművészet számára. A rendező szelíd humorú szatírájának legrokonszenvesebb vonása, az igényes kivitelezésen túl, önironikus hangvétele: úgy ábrázolja országa politikai elitjének képviselőit, hogy egy pillanatra sem próbálja elleplezni azok jellegzetesen ká-európai természetét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10323