KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Démonok között 2.

Hegedüs Márk Sebestyén

The Conjuring 2 – amerikai, 2016. Rendezte: James Wan. Írta: Chad Hayes és James Wan. Kép: Don Burgess. Zene: Joseph Bishara. Szereplők: Patrick Wilson (Ed), Vera Farmiga (Lorraine), Franka Potente (Anita), Frances O’Connor (Peggy), Sterling Jerins (Judy). Gyártó: New Line Cinema / Atomic Monster. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 133 perc.

 

James Wan az elmúlt 5-6 évben valóságos márkanévvé nőtte ki magát trendteremtő horrorfilmjei révén, ám ezt elsősorban nem a pályáját leginkább meghatározó két filmnek, a torture porn-”műfaj” nulla kilométerköveként aposztrofálható Fűrésznek, vagy a rendező szellemházas ciklusát elindító Insidious-nak köszönheti, sokkal inkább a 2013-as Démonok között című opusnak, ami a horror műfajában csaknem páratlannak számító bevételei miatt vált a Wan-franchise vízjelévé. Ezen filmnek köszönhető az is, hogy a gép addig sem állhatott le, amíg Wan tett egy rövid akciófilmes kitérőt a Halálos iramban-sorozat hetedik részével, és – szinte mellesleg – leforgatta minden idők egyik legmagasabb bevételét produkáló filmjét. A rövid hiátust kitöltő mozik elkészítésében (Annabelle, Insidious 3) Wan csak producerként volt jelen, de ezek a darabok is hasonló stiláris-tematikus jegyeket favorizáltak, így szinte gond nélkül illeszkedtek az életműbe, még ha látványosan alacsonyabb nívót is képviseltek.

Ezzel együtt is elmaradhatatlan volt, hogy Wan rendezőként is visszatérjen egy újabb kísértetsztori erejéig, ami már csak azért is örömteli, mert rémületkeltésben a maláj-ausztrál rendező valóban tehetségesebb a legtöbb kortársánál. A Démonok között 2 sem lett érdemek nélküli folytatás, noha a sokadjára ismételt történetséma – a családi egységet alvilági démonok veszik célkeresztbe, akik felett csak a hit és az összetartás győzedelmeskedhet – már a sorozat előző tételeihez mérten is önismétlőnek hat. Különösen lesújtó ez annak fényében, hogy a rendező fél életművét egy maréknyi horrorklasszikus (Az ördögűző, Poltergeist, A rémület háza) maníros újracsomagolásának szentelte. Ezt mintha az alkotók is érzékelték volna, mivel a befejezésből ezúttal kispórolták a Wan védjegyének számító gonosz csavart – ehelyett teljesen zárt befejezést kapunk, mintha már a művészként jó ideje egyhelyben toporgó Wan is szívesen búcsúzna a démonhorror műfajától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12811