KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Maverick

Tamás Amaryllis

Jó kibicként állíthatjuk, a Maverick alkotói ügyesen keverik a kártyát. A sikeres tévésorozat filmváltozatát nézve figyelmünk el nem lankad, a csattanók szellemesek, a szavakban és mozdulatokban természetesség és a profizmus megállapodottsága. Mel Gibson és Jodie Foster két múlt századi hamiskártyás maskarájában masírozik keresztül-kasul az életen. Vásári csepűrágók, modern lélekidézők egyszemélyben; az amerikai vadnyugat hőskorát és saját korábbi szerepeiket kedves-naiv öngúnnyal kifigurázó életművészek.

A kor, amelyben létezünk, másfajta próbatételek elé állít, s általában a hamiskártyásokból is kiveszni látszik a bűbáj, a betyárbecsület. Földönkívüliként álmélkodhatunk hát a szemfényvesztés minden csínját-bínját bűvészként alkalmazó, fényes ábrázatú Mel Gibsonon és a világszépre fotografált Jodie Fosteren, amint az apró süllyesztőkkel, duplafenekű varázsládikákkal, titokzatos útvesztőkkel teli sorsszínpadon – vaskos és merész húzásokkal – járnak túl a Teremtő eszén; hogy rossz és jó tréfákat kieszelve megkaparintsák mindazt, ami szép, kedves és vidám. A filmparódia tehát engedelmeskedik a kártyajáték legfőbb szabályának, miszerint egy megfelelő játszma elsőszámú ismérve, hogy abban mindent a kellemes és zavartalan szórakozás érdekében kell cselekedni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=755