KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Bélier család

Barkóczi Janka

La famille Bélier – francia, 2014. Rendezte: Eric Lartigau. Írta: Victoria Bedos, Thomas Bidegain és Stanislas Carré de Malberg. Kép: Romain Winding. Zene: Evgueni és Sacha Galperine. Szereplők: Louane Emera (Paula), Karin Viard (Gigi), Francois Damiens (Rodolphe), Luca Gelberg (Quentin). Gyártó: Jerico. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 106 perc.

 

Két évvel ezelőtt egy angyali tinédzser a rettenetes rózsaszín vattafelhőből álló gigantikus színpadi díszletek közül is képes volt elvarázsolni a francia tehetségkutató dalverseny zsűrijét. Az Imagine-t akkor ijesztő ártatlansággal éneklő bakfis, Louane Emera, most megkapta élete első filmszerepét egy kedves vidéki família idilli hétköznapjait bemutató vígjáték gimnazista hősnőjeként. A komédia címszereplői szép zöld farmjukon teheneket tartanak, tejtermékeket gyártanak, jó családhoz illően olykor kibékülnek, olykor civódnak, vagyis minden szempontból tökéletesen átlagosak. Az egyetlen különbség köztük és a kisváros többi lakója között, hogy tizenéves lányukat leszámítva, süketnémák. Az egy szem lány pedig, mit ad ég, éppen egy iskolai kórusba csöppenve fedezi fel magában a tehetséget, aminek következtében úgy dönt, hogy profi énekesnővé képezi magát. Elengedheti-e a hangját soha meg nem halló család és ő maga jól dönt-e, ha elszakad tőlük? Meddig terjedhet a szülői és meddig a gyermeki gondoskodás? A sok lehetőséget rejtő sztori azonban sajnos kiaknázatlan marad, és fergeteges esélyegyenlőségi poénözön helyett, jobb pillanatokkal megszórt, végül mégis feledhető nyári kikapcsolódást kínál. A forgatókönyv szálai összegabalyodnak és kioltják egymást, az egyébként neves színészek (Karin Viard, François Damiens) pedig őrjítően túljátsszák szerepüket, amivel sikerül azt a benyomást kelteniük, hogy nem süketnémát alakítanak, hanem idegbeteget. A tisztességes munkát végző Louane mellett a visszafogottan megjelenő, ezért szinte fel sem tűnő fiútestvér, Luca Gelberg a leghitelesebb – igaz, hogy a szereplők közül ő az egyedüli, aki valóban siket. A film összességében így mindössze arra a Brian életéből jól ismert szentenciára erősít rá, miszerint boldogok a sajtkészítők, legalábbis Franciaországban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12352