KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Sötét Igazság Ligája

Sepsi László

Wonder Woman – amerikai, 2017. Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.

A DC-Warner konglomerátum elkezdte hadrendbe állítani egységeit, hogy megtisztítsák a terepet a novemberi nagy durranásnak szánt Igazság Ligája előtt. Ebben az animációs részlegnek is megvan a maga szerény szerepe, de a DC-képregények okkult vonulatából összeállt Sötét Igazság Ligája a cím és a nyitány cameói ellenére legalább valamelyest törekszik a nagy testvértől függetlenül is értékelhető világ megteremtésére. Ezen vállalásában a legfontosabb fegyvertény a horror műfaji elemeinek és a szuperhőstörténetek jellegzetességeinek vegyítése: bár a két hagyomány nem áll távol egymástól (lásd Batman gótikus gyökereit), az ezredforduló után készült mozgóképes feldolgozások csínján bántak a rémfilmes kitérőkkel. A Sötét Igazság Ligájának erőszakábrázolása emiatt messze intimebb, mint a szuperhőssztoriktól megszokott attraktív bunyók, a felütésben a pokoli látomásoktól megtébolyodó átlagemberek tragikus rémtettei jóval közelebb állnak az Alan Grant-féle Batman-képregények és a Hellblazer nagyvárosi pusztulatához, mint a jelenkor blockbustereinek esztétikusan leomló fém-üveg felhőkarcolóihoz. John Constantine reflektorfénybe emelése kellemesen kiábrándult alaphangulattal javítja fel a sztorit, de hiába szorul a karakter karizmája mögött statisztaszerepbe a mágikus kommandó többi tagja, A Sötét Igazság Ligája bő hetven percében mérsékelten meggyőző eredménnyel feszül egymásnak a két műfaji hatásmechanizmus. Míg a kórházi vécékből feltörő fekáliaszörny ellen vívott csata pazar elegye a gigantomán heroizmusnak és a horror perverzióinak, addig a zárlat városrombolása lila erőterekkel és energialabdacsokkal már a visszazuhanást jelzi a multiplexekben is egyre unalmasabb paradigmához. A Sötét Igazság Ligájának bizarr túlzásai és a világát belengő gótikus fatalizmus épp annyira elég, hogy ne fúljon teljes érdektelenségbe – a Batman Superman ellen és az Öngyilkos osztag után itt is úgy tűnik, egyelőre az excesszus az egyetlen plusz, amit a DC filmjei fel tudnak mutatni a konkurenciával szemben.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13246