KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anya és a szerelem

Kolozsi László

 

Nagyra becsült kritikus kollegám azt mondta, hogy gyomorforgatónak találta a a filmet, mert May (Anne Reid), az anya, vagyis a film főhőse, szerinte kifejezetten taszító. Nem osztom a véleményét: a film éppen Anne Reid miatt nézhető és szívszorító. Anne Reidről igenis el lehet hinni, hogy egy nála negyedszázaddal fiatalabb férfi megkívánja: Anne Reid mosolya elbűvölő; a tekintetében látni, hogy egy hosszú és unalmas, de nem boldogtalan házasság hamuja alatt mindvégig parázslott benne vágy. Amire a férje halála után a lánya szeretője – Daren, a lánya házán dolgozó ács – fúj rá. Anna Wilson-JonesAnne Reid lánya a filmben – igazi angol kisasszony: vörös és kissé szeplős: láthatóan nem egy szerelmi csalódáson van már túl; lélekben idősebb, mint az anyja, cinikusabb, kiégettebb. Elsősorban a forgatókönyvíró Hanif Kureishinek köszönhető az anya és gyermekei közötti kapcsolat fájdalmas, és hiteles ábrázolása. De szemben Chereau-val (Intimitás), Roger Michell nem nyers és brutális filmet rendezett a remek Kureshi művéből, a film – magyar címével ellentétben – nem csupán egy idősebb nő szerelméről szól (vagyis nem az a tanulsága, ami a régi tévétornáknak: idősebbek is elkezdhetik), nem csupán arról, hogy milyen nehéz is elviselni az idősödő szülőt, és nem is csupán társadalom-bíráló szatíra, hanem sokkal inkább egy kegyetlen film az öregedésről: a magányról. Maya nem kell senkinek. Mindenkinek csak a terhére van. Az az érzés, amit Maya ébreszt nem az együttérzés szóval írható le, hanem a szomorúsággal. Maya hiába küzd a magánnyal – egy letaglózó kettősben Daren megalázza az ölelésért könyörgő nőt. A mindenkitől elköszönő, búcsúzó Mayának – egy egészen merész és érdekes jelenetben – élete szereplői szinte csak odabiccentenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4828