KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A selyemfiú

Hegyi Gyula

 

E film „selyemfiúja” olyannyira jótanuló-képű és kedveséhez hűséges típus, hogy már a történet elején sejthetjük: pályája kis barátnője futtatásától nyílegyenesen tart a pozitív hős rokonszenves státusza felé. A helyszín a harmincas évek legelejének Berline, egészen pontosan a Schlesischer Bahnhof (mai nevén Ostbahnhof) és az Alexanderplatz környéke – kurvák, stricik, rendőrségi besúgók, kocsmákban politizálgató kispolgárok és munkanélküliek közege. Mindezt a kortárs Alfred Döblintől kezdve sokan megírták és Fassbinderig bezárólag sokan megfilmesítették már: ez a változat azonban lényegesen eltér a legtöbb hasonló témájú vállalkozástól.

Először is jóval erkölcsösebb. Ebben a történetben nemhogy az antifasiszta mártírrá magasztosuló címszereplő, de még hasonló foglalkozású náci vetélytársa is hűséges a menyasszonyához, egyben egyszemélyes üzletéhez – a film végén ki-ki örök hűséget esküszik a maga prostituáltjának. Különösebb helytelenkedésekre se számítson a pajzán néző, a hölgyek foglalkozására csak a hosszadalmas társalgások során derül fény. Ami viszont a történelmi tényeket illeti, a film kétségtelenül célratörő, ám az információkat felettébb szelektíven kezeli. A történet Horst Wessel náci diák meggyilkolása körül bonyolódik, ám e híres-hírhedt fiatalemberről semmivel sem tudunk meg többet, mint hogy elszerette egy strici barátnőjét. A weimari köztársaságban mély illegalitásban (?) szervezkedő kommunisták pedig az ifjú náci hangoskodása miatt panaszkodó főbérlőnő sirámai hatására határozzák el Horst Wessel megleckéztetését: miközben a megcsalt strici már a fiatalember meggyilkolására készül. Akit e korszak történelme valóban érdekel, az ennél lényegesen többet tud az SA-ról és jellegzetes alakjairól: akit pedig csak a romantikus mese vonzana, az valószínűleg gyorsan elunja az állandó politikai utalásokat. A leghitelesebbnek még a régi berlini bérházak udvarai, hátsó bejáratai, lépcsőházai, ajtócsengői látszanak a filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5919