KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/október
KRÓNIKA
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• N. N.: Képtávíró

• Kolozsi László: A sztalker árnyéka Tarkovszkij, az ikonfestő
KOREAI VIHAR
• Géczi Zoltán: Kistigris, ha felcseperedik Koreai vihar (1999-2005)
• Teszár Dávid: Mr. Bosszú Park Chan-wook
• Vincze Teréz: Kísérteties játszma Bin-jip
MAGYAR MŰHELY
• Andor Tamás: Egy szál gyertya fénye Beszélgetés Illés Györggyel
• Varga Zoltán: A játék komolysága Szoboszlay Péter animációi
• Muhi Klára: Elmegy a busz KAFF 2005
MULTIMÉDIA
• Vaskó Péter: Magadnak építed! Számítógépes stratégiai játékok

• Schreiber András: Moszkva felett az ég Szovjet sci-fi
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: Halálrulett Szarvasvadász
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Káprázatok kora A fény ösvényei
TELEVÍZÓ
• Bori Erzsébet: Iskolatársak Történetek az elveszett birodalomból
• Kolozsi László: Nem ússzuk meg Ritter napja
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Még mindig lakótársat keresünk
• Bori Erzsébet: Hotel Ruanda
• Köves Gábor: Ünneprontók ünnepe
• Ardai Zoltán: A remény bajnoka
• Kárpáti György: Kémek krémje
• Schreiber András: Négy tesó
• Mátyás Péter: Szívem csücskei
• Kárpáti György: Hazárd megye lordjai

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

G. I. Jane

Hungler Tímea

 

Hirdeti sokatmondóan az opusz címe, utalva a tömegkultúra-hős közkatonára, G. I. Joe-ra; nem hagyva semmi kétséget afelől, hogy azonos szellemiségű, csak éppen a feminizmus égisze alatt fogant műalkotásnak lehetünk részesei. A film abba a U. S. Army-t népszerűsítő vonulatba sorolható, ahová az olyan békeidős háborús filmek, mint a Top Gun vagy a Peacemaker, amolyan propagandaszerűség a vasakaratról, a hazáról, esetünkben mindez feminista csomagolásban.

Demi Moore, akinek a Striptease óta NDK úszónőket megszégyenítő karizma lett, harcedzett amazonként bizonyítja filmünk alaptételét, mely szerint a nő is ember. A feminista kinyilatkoztatás önmagának mond ellent, hiszen ahhoz, hogy Demi bírja a fiúkkal az iramot, férfivá kell váljék: elsőként előnyös skinhead külsőt ölt, majd verbalitásában uralkodnak el a fajfenntartásra buzdító igekötős alakok, sőt, bátran mondhatjuk, utolsó csepp vérét is képes feláldozni a hazáért.

A leszboszi vádakra azonban (újabb logikai csavar) ahelyett, hogy feminista, politikailag korrekt emanci módjára odamondogatna, nekikeseredett szexista szólamokban reagál, hetero voltát bizonygatva.

Ezek után nem csoda: mozgóképi paradoxonunkba még egy korrupt szenátornő története is belefér, illetve egy libanoni éles hadgyakorlaté, ahol hősnőnk laza természetességgel demonstrálja: legény ám a gáton. Fáradozásait filmünk végén plecsnivel honorálják; ennyi megpróbáltatás után ez a nézőnek is kijárna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3677