KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/október
KRÓNIKA
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• N. N.: Képtávíró

• Kolozsi László: A sztalker árnyéka Tarkovszkij, az ikonfestő
KOREAI VIHAR
• Géczi Zoltán: Kistigris, ha felcseperedik Koreai vihar (1999-2005)
• Teszár Dávid: Mr. Bosszú Park Chan-wook
• Vincze Teréz: Kísérteties játszma Bin-jip
MAGYAR MŰHELY
• Andor Tamás: Egy szál gyertya fénye Beszélgetés Illés Györggyel
• Varga Zoltán: A játék komolysága Szoboszlay Péter animációi
• Muhi Klára: Elmegy a busz KAFF 2005
MULTIMÉDIA
• Vaskó Péter: Magadnak építed! Számítógépes stratégiai játékok

• Schreiber András: Moszkva felett az ég Szovjet sci-fi
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: Halálrulett Szarvasvadász
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Káprázatok kora A fény ösvényei
TELEVÍZÓ
• Bori Erzsébet: Iskolatársak Történetek az elveszett birodalomból
• Kolozsi László: Nem ússzuk meg Ritter napja
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Még mindig lakótársat keresünk
• Bori Erzsébet: Hotel Ruanda
• Köves Gábor: Ünneprontók ünnepe
• Ardai Zoltán: A remény bajnoka
• Kárpáti György: Kémek krémje
• Schreiber András: Négy tesó
• Mátyás Péter: Szívem csücskei
• Kárpáti György: Hazárd megye lordjai

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hóhér testvére

Zoltán Katalin

 

Végre egy film, ami nem akar mást, csak mesélni, kulturáltan, izgalmasan.

A XVI. századi német parasztfelkelések idején játszódó történet középpontjában egy tudatlan, egyszerű parasztfiú áll, aki egyéni bosszúvágytól hajtva tökéletesen megtanul vívni-lovagolni. Ő a hóhér öccse, aki Mesebeli Jánosként lemossa a családján és a jobbágyokon esett gyalázatot, legyőzi a népsanyargató fiatal földesurat.

Eddig a történet a középkori népkönyvek érzelmes, lázongó hangjára emlékeztet. Ám a készülő parasztfelkelés alkalmat ad arra, hogy az anarchikus lázadóból az osztálya ügyéért áldozni tudó férfi váljék. A fiú fejlődését parasztvezér-nevelője irányítja, aki tudatos forradalmárt akar belőle faragni. Ezért aztán kemény leckét kap hősünk – és az ifjabb nézősereg – az írás-olvasás, tanulás politikai-társadalmi fontosságáról. Ez a didaxis zavaró ugyan, de nem annyira, hogy megfossza a mesét hitelétől és legfőbb erényétől: a feszes ritmustól.

A film vállalja a történet naivitását, ezért nem esik az „ifjúsági film műfajának” csapdáiba. Az olcsó látványosság, harsány hatások és az erőszak öncélú, naturalisztikus ábrázolása végig idegen marad tőle. Didaktizmusáért pedig kárpótol a szokatlanul találó és hiteles jellemábrázolás. S különösen a megható kamasz fiú alakja, a mesterien fényképezett hegyi tájak és a mesé előrelendítő, feszültségkeltő zene.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7136